Evás egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a minimálbér vagy az evaalap után köteles-e járulékot fizetni? Van-e esetleg választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékalapja eltér ugyan a nem evás társaiétól, de esetében ugyanúgy jelentősége van annak, hogy főfoglalkozásúnak, többes jogviszonyban állónak vagy esetleg kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

"Sikerdíj" közterhei

Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
Részlet a válaszából: […] Napjainkban gyakran találkozhatunk különféle tevékenységek elvégzésére megkötött, kifejezetten az eredményérdekeltség ösztönzésére szolgáló feltételeket számtalan variációban tartalmazó ún. "sikerdíjas" szerződésekkel. A felek szerződési szabadságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Külföldön dolgozó beltag járulékfizetése

Kérdés: A betéti társaság beltagja Németországban hivatalos munkavállalási engedéllyel, munkaszerződéssel munkát vállal. Kell-e fizetni utána Magyarországon a minimálbér járulékait, illetve egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az érintett beltag személyes közreműködési kötelezettsége fennáll-e a külföldi munkavállalás ideje alatt, azaz társas vállalkozónak minősül-e? Ha már nem (nem üzletvezető, illetve egyéb munkát sem végez), akkor természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki a főállású munkaviszonya alatt fizetés nélküli szabadságot kap, az egyéni vállalkozásában a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján köteles a járulékokat megfizetni. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkaidő hosszától függetlenül kiterjed a biztosítás, tehát főszabályként a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.Hogy ezen ellátások közül ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként az egyéni vállalkozó kivétje, illetve a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem – de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér – után meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Evás társas vállalkozó

Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?
Részlet a válaszából: […] A társaságnak három személyesen közreműködő tagja van, egy fő kiegészítő tevékenységet folytató és két fő, aki tevékenységét heti 36 órás foglalkoztatás mellett folytatja.Személyes közreműködésükért jövedelemben nem részesülnek, így a Tbj-tv. 28. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Betéti társaság beltagjának külföldi munkaviszonya

Kérdés: Betéti társaságunk egyik beltagja külföldön létesített munkaviszonyt. Van-e ebben az esetben társaságunknak vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban arra kell választ adnunk, hogy a betéti társaság eme tagja a külföldi munkavállalás tartama alatt egyáltalán társas vállalkozónak minősül-e? Amennyiben nem, tehát a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem működik közre (nem üzletvezető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Társadalombiztosítási kötelezettségek sorkatonai szolgálat ideje alatt

Kérdés: Egy munkavállaló heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett egy kft.-nek is személyesen közreműködő tagja. Jelenleg polgári szolgálatot teljesít, ám tagsági viszonya alapján jelenleg is havi rendszerességgel jut jövedelemhez, amely meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kft.-nek milyen társadalombiztosítási kötelezettségei keletkeznek a polgári szolgálat időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] Társas vállalkozóról van szó, aki ezzel párhuzamosan katonai szolgálatot teljesít ugyan, de rendszeresen jövedelemben részesül személyes közreműködéséért. Az első, amit kijelenthetünk vele kapcsolatban, hogy a Tbj-tv. 28. §-ának b) pontja alapján nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

36 órás munkaviszony több jogviszonyból

Kérdés: Összegyűjthető-e a heti 36 órás munkaviszony több, egyidejűleg fennálló jogviszonyból is?
Részlet a válaszából: […] A több, részmunkaidős munkaviszony munkaidejének összeszámítási lehetőségét a Tbj-tv. 2001. január 1-jétől megadja. Korábban erről a kérdésről a jogszabály nem rendelkezett.Az Mt. hatálya – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kiterjed minden olyan munkaviszonyra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
17
18
19