GYED-jogosultság ikergyermekek esetén

Kérdés: Jogosult GYED-re az a munkavállaló, aki 2014. április 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előtte 2014. február 1-jétől március 31-ig nem volt biztosítási jogviszonya, 2013. szeptember 2-től 2014. január 31-ig pedig biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszonyban dolgozott? A dolgozónak 2015. január 20-án ikrei születtek. Amennyiben jogosult az ellátásra, mennyi időre illeti meg?
Részlet a válaszából: […] A biztosított anya abban az esetben jogosult gyermekgondozási díjra, ha a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. (Ugyanaz a fő jogosultsági szabály, mint a csecsemőgondozási díjnál.) Ezzel a jogosultsági feltétellel az anya rendelkezik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] 2015. január 1-jétől megváltoztak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámítására vonatkozó szabályok. A pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál jövedelem alatt – többek között – az adóelőleg megállapításához az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük mindjárt a kérdés megválaszolását azzal, hogy pontos szolgálatiidő-kalkulációt nem tudunk végezni, azonban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idő számításához adunk pár támpontot.a) A rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Táppénzben részesülő kisadózó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetnie annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki 2014. február 8-tól 2015 januárjáig keresőképtelen volt és táppénzben részesült, ezért a tételes adót 2014-ben csak január hónapra fizette meg, ennek ellenére az év folyamán kibocsátott néhány számlát, tehát bevétele keletkezett? A vállalkozó munkavállalót semmilyen jogviszonyban nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük egy pontosítással. A Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdése értelmében nem kell megfizetni a kis­adózó után a havi adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó– táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

1959-ben született nő hiányzó jogosultsági ideje

Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egy nő rendelkezik negyven év jogosultsági idővel, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhat. Az öregségi nyugdíj igénybevételének további feltétele, hogy a kérelmezőnek azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kéri, nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

1956-ban született nő nyugellátása

Kérdés: A negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjat, vagy az életkor alapján járó öregségi nyugdíjat érdemesebb igényelnie annak az 1956 áprilisában született nőnek, aki 1974. augusztus 4-én kezdett dolgozni, 1976-ban született első gyermekével 2 és fél évet, 1979-ben született második gyermekével hat hónapot volt otthon, 1993-ban született harmadik gyermeke betegsége miatt pedig 1995. február 15-től 2005. április 30-ig GYES-ben részesült? A fenti időszakokon kívül hosszabb időtartamú kiesés nem volt, jelenleg is dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Nyugdíj-biztosítási szempontból a nők abban a kedvező helyzetben vannak, hogy amennyiben rendelkeznek negyven év jogosultsági idővel, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhatnak, feltéve hogy azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kérik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Németországba költöző vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a németországi biztosítása annak a magyar állampolgárnak, aki 2013. június 7-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal a saját vállalkozásában, és Németországba szeretne költözni a férjéhez, aki ott biztosított? Milyen dokumentumokat kell beadni abban az esetben, ha továbbra is Magyarországon szeretne biztosított maradni, és nem szeretné a munkaviszonyát megszüntetni? Mi alapján lesz jogosult Németországban egészségügyi ellátásra? Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultsága Magyarországon? Érvényteleníteni kell a magyar taj-t abban az esetben, ha életvitelszerűen Németországban tartózkodik? Mi a helyzet akkor, ha a férje jogán családi biztosítás keretében jogosult lesz egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Meglehetősen sokrétű kérdésről van szó, amelynek minden részletre kiterjedő megválaszolása meghaladja kiadványunk kereteit. Ezért itt most csak a kérdéssel kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókat tárjuk olvasónk elé. A kérdéssel érintett személy Magyarországon jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

CSED és GYED megállapítása EU-s előzmény esetén

Kérdés: Hogyan történik a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj megállapítása annak a kismamának az esetében, aki Magyarországon 2014. szeptember 15-től biztosított, előtte 2013. február 18-tól 2014. február 12-ig más tagállamban állt munkaviszonyban, a szülés várható időpontja pedig 2015. március 30.? A kismama március 4-től szeretné igénybe venni a csecsemőgondozási díjat. Milyen összegű ellátásra számíthat, ha a szerződés szerinti bruttó jövedelme 205 000 forint, a fennálló munkaviszonya alatt semmilyen kieső ideje nem volt? Kell igazolnia az EU-ban fennálló munkaviszonyát, vagy az OEP rendelkezik ilyen nyilvántartással?
Részlet a válaszából: […] A csecsemőgondozási díj jogosultságához a szülést megelőző két éven belüli 365 nap biztosításban töltött időhöz mindenképpen szükséges az EU-s tagállamban szerzett biztosítási idő. Amennyiben a kismama a kinti biztosító által kiadott bármilyen dokumentummal tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Szülés határozott idejű munkaszerződés lejárta után

Kérdés: Jogosult valamilyen társadalombiztosítási ellátásra az az édesanya, akinek 2013. október 1-jétől fennálló határozott idejű munkaszerződése 2014. december 20-án lejárt, 2015. január 27-én pedig megszületett a gyermeke?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 40. §-ában foglaltak alapján csecsemőgondozási díjra (régi nevén terhességi-gyermekágyi segélyre) az is jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítása megszűnését követő 42 napon belül szül. Az édesanya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nőnek 2012. szeptember 20-án gyermeke született. 2014. szeptember 18-án kelt levélben kérte a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen számára gyermeke 3. életéve betöltéséig. A közalkalmazott kérelmét 2014. október hónapban személyesen nyújtotta be az intézmény munkaügyi ügyintézőjének. A kérelem csak 2014. de­cember hónap elején került a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. Az érintett közalkalmazott eljárása közalkalmazotti kötelezettségszegést valósít-e meg, ha igen, a kötelezettségszegés milyen súlyú munkáltatói intézkedést alapozhat meg? Fel lehet menteni a közalkalmazottat kötelességszegés miatt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A tárgyidőszakban hatályos régi Mt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyet eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a születés várható időpontja elé essen, Az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
1
34
35
36
78