Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai

Kérdés: Meg kell fizetni a teljes összegű minimálbér után a járulékokat egy kft. tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha heti 20 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben, vagy elegendő az arányos részt figyelembe venni? Főállású vagy nem főállású kisadózónak fog minősülni ez alapján a kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] Kft. tulajdonos ügyvezetőjéről van szó, aki heti 20 órás munkaviszonyban áll saját cégénél, ami alapján legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) felét meg kell állapítani munkabérként a számára. Az?e jogviszonya alapján utána fizetendő közterhek (19,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez először is azt kell megnéznünk, hogy létezik-e bármilyen jogszabály vagy kizáró ok arra vonatkozóan, hogy az érintett kettős állampolgárságú ügyvezető jogviszonyát ugyanolyan feltételekkel bíráljuk el, mintha kizárólag Magyarországon végezne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Betéti társaság nyugdíjas beltagja

Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett tag jelenleg az ügyvezetői tevékenysége alapján biztosított társas vállalkozónak minősül, ám heti 36 órát elérő munkaviszonyban történő foglalkoztatására tekintettel (amelyben munka-bére után az általános szabályok szerint megfizetésre kerülnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Dönthet úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, tekintettel arra, hogy jogszabályok értelmében a járulék alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, amiből szó szerinti értelmezésben az következik, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet?
Részlet a válaszából: […] Az átalányadózó egyéni vállalkozó (hasonlóan a személyi jövedelemadó szerinti adózást alkalmazó vállalkozóhoz) nem vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékot a minimálbérnél (garantált bérminimumnál), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékát pedig a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Van valamilyen ellenőrzési kötelezettsége a munkáltatónak arra vonatkozóan, hogy az általa foglalkoztatott alkalmi munkavállaló ugyanabban az időszakban más foglalkoztatónál nincs bejelentve ugyancsak alkalmi munkavállalóként? Amennyiben igen, hogyan ellenőrizheti ezt a foglalkoztató?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmi munkavállalót foglalkoztató munkaadó a dolgozó esetleges másik foglalkoztatónál fennálló jogviszonyát nem tudja ellenőrizni, de (legalábbis közteherviselési szempontból) nem is szükséges erről tudomást szereznie, hiszen a foglalkoztatással összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.
Kapcsolódó címke:

GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkáltatója jogutódlás következtében változott. A jogutódlás esetén a munkáltató személyében bekövetkezett változáson alapuló, az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek, a gazdasági egység jogügyletei az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
Kapcsolódó címke:

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Vállalhat munkát az ellátás mellett egy rokkantsági ellátásban részesülő személy? Amennyiben igen, milyen feltételeket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő az ellátás mellett – annak megszüntetése nélkül – dolgozhat, de csak meghatározott jövedelemhatárok között, hiszen az elérhető jövedelem nagysága korlátozva van. Az ellátás akkor szűnik meg, ha a rokkantsági ellátásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
1
8
9
10
19