140 cikk rendezése:
51. cikk / 140 Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású kisadózónak fog minősülni az az egyéni vállalkozó, aki jelenleg 25 ezer forint tételes adót fizet, tekintettel arra, hogy egyidejűleg egy kft.-nek is tagja, ahol az ügyvezetői tisztség ellátása miatt megfizeti a minimumjárulékokat, de márciustól munkaviszonyt kíván létesíteni a cégével, napi egyórás részmunkaidőre?
52. cikk / 140 Kisadózó társas vállalkozó munkavállalása EGT-tagállamban
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó betéti társaság egyedüli kisadózóként bejelentett ügyvezetője abban az esetben, ha előreláthatóan 6 hónapig Ausztriában létesít munkaviszonyt? Szüneteltetheti a tevékenységét annak érdekében, hogy mentesüljön a tételes adó fizetésének kötelezettsége alól?
53. cikk / 140 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó
Kérdés: Továbbra is főfoglalkozású kisadózónak kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, aki a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherviselést választotta, és az egyéni vállalkozása mellett alapított egy egyszemélyes kft.-t is, amelyben heti néhány órás munkaviszony keretében működik közre?
54. cikk / 140 Beltag személyes közreműködése
Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
55. cikk / 140 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
56. cikk / 140 Kisadózói tevékenység CSED tartama alatt
Kérdés: Folytathatja személyesen a kisadózói tevékenységét a CSED időtartama alatt egy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező kisadózó egyéni vállalkozó, aki rövidesen szülni fog? Hogyan kell értelmezni a Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdését, amely szerint a CSED tartama alatt nem kell megfizetnie a kisadózónak a tételes adót, kivéve, ha az ellátás folyósításának tartama alatt kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez?
57. cikk / 140 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
58. cikk / 140 Kisadózó vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Hogyan alakul a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető főállású kisadózó egyéni vállalkozó éves szolgálati ideje? 365 napot szerez egy évben, vagy arányosítani kell az adott évre megállapított minimálbérhez?
59. cikk / 140 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
60. cikk / 140 80 százalékos mértékű egészségkárosodott személy egyéni vállalkozása
Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?
