Találati lista:
1. cikk / 23 Önkéntes tartalékos katonai szolgálat
Kérdés: Hogyan kell kezelni egy főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozó jogviszonyát abban az esetben, ha 2026. június 1-től előreláthatóan 3 hétig önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít? Fizetés nélküli szabadságnak vagy esetleg igazolt távollétnek minősül ez az időszak? Megilleti erre az időszakra valamilyen díjazás a munkavállalót? Hogyan kell bejelenteni a távollétet?
2. cikk / 23 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Van valamilyen teendője a foglalkoztatónak a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulékának megfizetése érdekében arra a 30 napos időszakra vonatkozóan, amelyre a munkavállaló Ausztriában végzett mezőgazdasági munka miatt fizetés nélküli szabadságot kért?
3. cikk / 23 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 30 százaléka után a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló családi okok miatt 6 hét fizetés nélküli szabadságot kért, amit a munkáltató engedélyezett a számára?
4. cikk / 23 Heti 36 órás foglalkoztatás
Kérdés: Nem valósul meg a tényleges, heti 36 órát elérő foglalkoztatás, és így alkalmazható a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a jelenleg GYES-ben részesülő, fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló gyermeke betölti a 3. életévét, de már nem szeretne visszamenni a régi munkahelyére, ezért felmond, a felmondási idő alatt pedig nem dolgozik, mert a szabadságát tölti, illetve a munkáltatója felmenti a munkavégzés alól?
5. cikk / 23 Családi járulékkedvezmény fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt az szja-bevallás utólagos önrevíziója során egy közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező magánszemély, aki 2021. augusztus hónapban fizetés nélküli szabadságon volt? Az érintett jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére.
6. cikk / 23 Nyugdíjas munkavállaló fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Valóban meg kellett volna fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a nyugdíjas munkavállalók után is arra a hónapokig tartó időszakra, amely alatt a koronavírus miatt kialakult helyzetre tekintettel több hónapos fizetés nélküli szabadságon voltak? Az adóhatóság ügyfélszolgálata ezt a tájékoztatást adta.
7. cikk / 23 Egészségügyi szolgáltatási járulék a veszélyhelyzet megszüntetése után
Kérdés: A veszélyhelyzet megszüntetése után is meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatónak abban az esetben, ha dolgozói a koronavírussal összefüggésben még augusztus 31-ig fizetés nélküli szabadságon vannak?
8. cikk / 23 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
9. cikk / 23 Szülők munkavégzés alóli mentesítése
Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
10. cikk / 23 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
