Felszolgálási díj II.

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
Részlet a válaszából: […] A 2020. július 1. napjától hatályos új Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek fog minősülni, mely után már nem a foglalkoztató fog – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Bértámogatás

Kérdés: Milyen feltételekkel és mely vállalkozások vehetik igénybe a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatást?
Részlet a válaszából: […] 2020. április 16-án lépett életbe a 105/2020. Korm. rendelet, amely szabályozza a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból nyújtható támogatás feltételeit.A program hazai és uniós forrásból valósul meg.A program igazából nem a munkaadók, hanem a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Nyugdíjas munkavállaló felszolgálási díja

Kérdés: Meg kell fizetnie a 15 százalékos nyugdíjjárulékot a munkaadónak az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállaló felszolgálási díja után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 26. §-ának (7) bekezdése értelmében a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Tehát, az előzőekben említett sajátos 15 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Kivás vállalkozás által fizetett megbízási díj

Kérdés: A teljes megbízási díjat, vagy a költségekkel csökkentett (költséghányad vagy tételes költségelszámolás) járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni a kisvállalati adó alapjának számítása során abban az esetben, ha egy Kiva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozás megbízási szerződés alapján foglalkoztat több munkavállalót is?
Részlet a válaszából: […] A kisvállalati adó alapjának meghatározása során nagy jelentősége van a személyi jellegű kifizetéseknek, hiszen a Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének értelmében az adót minimum ezen kifizetések után akkor is meg kell fizetni, ha az említett paragrafus (3)–(5) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Borravaló

Kérdés: Helyesen jár el egy kávézót üzemeltető betéti társaság, ha a borravalóként kapott összegeket egy perselyben összegyűjti, és a teljesített munkaórák arányában felosztja az alkalmazottak között? Jól gondolja a munkáltató, hogy ez a juttatás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. alpontja alapján adómentes, és járulékalapul is csak akkor szolgál, ha a dolgozó önként szeretne nyugdíjjárulékot fizetni utána?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 26. §-ának (7) bekezdése lehetővé teszi, hogy a vendéglátóüzlet felszolgálója önkéntes döntéssel 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizessen a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után. Ennek bevallására a személyijövedelemadó-bevallásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj mellett elérhető kereset nagyságát a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok akkor korlátozzák, ha a nyugdíjas foglalkoztatott még nem érte el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez tipikusan a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Szervizdíj

Kérdés: Helyesen jár el egy éttermet üzemeltető vállalkozás abban az esetben, ha a nyugtán is szereplő szervizdíj felét kiosztják a közreműködő alkalmazottak között, a másik fele pedig a vállalkozás bevétele marad? A kifizetett szervizdíj után a cég megfizeti a 15 százalékos nyugdíjjárulékot? Lehetőség van arra, hogy a ki nem osztott szervizdíjakat egy későbbi időpontban osszák ki a munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a 71/2005. GKM rendelet, továbbá a Tbj-tv. előírásai között találhatjuk meg. A GKM rendelet értelmében a felszolgálási díj – vagy más néven szervizdíj – a Ker-tv. szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] A negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők öregségi nyugellátása öregségi teljes nyugdíjnak minősül. Ami pedig a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az 1951-ben született személy abban az esetben jogosult, ha az öregségi nyugdíjkorhatárát (62. életév) betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.