Találati lista:
341. cikk / 461 Nyugdíjas közös képviselő jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
342. cikk / 461 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a GYES-ből és az a melletti munkaviszonyban kifizetett munkabérből levont nyugdíjjárulék összege meghaladja az éves járulékfizetési felső határra számított összeget?
343. cikk / 461 Magáncélú telefonbeszélgetés elszámolása
Kérdés: Milyen számítási módszer alapján kell megfizetnie a magánszemélynek a vállalatnál használt telefonbeszélgetés díját?
344. cikk / 461 Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói
Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
345. cikk / 461 Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján
Kérdés: Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?
346. cikk / 461 Betéti társaság beltagjának járulékfizetése
Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
347. cikk / 461 Ingatlan-bérbeadás eho-ja
Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
348. cikk / 461 Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése
Kérdés: Valóban ellenőrzi-e az orvos, hogy egy magánszemély ténylegesen jogosult-e az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére?
349. cikk / 461 Rehabilitációs hozzájárulás önellenőrzése
Kérdés: Hogyan járhat el helyesen az az adózó, amely 2006. I-II. negyedévben rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett volt, azaz az I. és II. negyedévben 20 fő felett volt az átlagos statisztikai létszáma, és nem is foglalkoztatott rehabilitált személyt, a III. negyedévben is kiszámolta, majd megfizette a hozzájárulást, ugyanakkor a III. negyedévben kiderült, hogy I-III. negyedévben összesítve 20 fő alatt volt az átlagos létszáma? Az adózó éves egyéb bevalló, tehát a 0603-as bevallást adja be év végén. Kell-e sztorníroznia a beadott 0619-es bevallásokat?
350. cikk / 461 Munkavállaló terhessége
Kérdés: Terhességének mely stádiumában köteles a munkavállaló tájékoztatni a munkáltatót állapotáról? A terhesség igazolásaként kérhető-e és elegendő-e a terhességi kiskönyv felmutatása? Kérheti-e a munkáltató, illetve kötelezheti-e a munkavállalót, hogy a beosztásából adódó munkafolyamatokat és tapasztalatokat írásban dokumentáltan adja át a munkáltatónak, segítségként az utánpótlás felkészítéséhez?
