Találati lista:
351. cikk / 476 Egyéni vállalkozó segítő családtagjai
Kérdés: Hogyan igazolhatja a közeli hozzátartozói viszonyt egy egyéni vállalkozó felesége, illetve gyermeke, akik alkalmanként segítenek a vállalkozói tevékenységben? Segítő családtagi jogviszonynak minősül-e ez abban az esetben, ha a hozzátartozók semmilyen díjazásban nem részesülnek? Keletkezik-e valamilyen bejelentési, illetve fizetési kötelezettsége a vállalkozónak ebben az esetben?
352. cikk / 476 Munkavállaló bejelentésének bizonyítása
Kérdés: Egy cég 2007. április 15-én kötött munkaszerződést egy munkavállalóval. A dolgozó első munkában töltött napján munkaügyi ellenőrzést kapott a cég, és kérték a bejelentés okmányát. Hogyan lehet bizonyítani a bejelentést, abban az esetben, ha nem elektronikusan történt?
353. cikk / 476 Nyugdíjazás utólagos bejelentése
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2007. májusban értesül arról, hogy a munkavállalója 2005. március 29-től nyugdíjas lett? A levont járulékokat milyen időpontig kell visszamenőleg rendezni, a munkavállalói járulékot is vissza kell-e fizetni a foglalkoztatott részére? Kötelezi-e jogszabály a munkavállalót a nyugdíjazás tényének bejelentésére? Ha igen, mi a következménye a bejelentési kötelezettség elmulasztásának? Néha küld a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság értesítést az utolsó munkáltatónak a nyugdíj megállapításáról, mi az oka annak, hogy nem minden esetben?
354. cikk / 476 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Kell-e rehabilitációs hozzájárulást fizetni az első negyedévre annál a munkáltatónál, ahol az átlagos állományi létszám 27 fő volt, amiből 1 fő rokkantnyugdíjas?
355. cikk / 476 Rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
356. cikk / 476 Nyugdíjas közös képviselő jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
357. cikk / 476 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a GYES-ből és az a melletti munkaviszonyban kifizetett munkabérből levont nyugdíjjárulék összege meghaladja az éves járulékfizetési felső határra számított összeget?
358. cikk / 476 Magáncélú telefonbeszélgetés elszámolása
Kérdés: Milyen számítási módszer alapján kell megfizetnie a magánszemélynek a vállalatnál használt telefonbeszélgetés díját?
359. cikk / 476 Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói
Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
360. cikk / 476 Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján
Kérdés: Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?
