1115 cikk rendezése:
901. cikk / 1115 Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya
Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
902. cikk / 1115 Köztisztviselő végkielégítése
Kérdés: Hogyan vonatkozik a Ktv.-t módosító 2000. évi XXXIII. törvény arra a személyre, aki 1960-ban létesített munkaviszonyt, ami áthelyezéssel 1992-ben a Ktv. hatálya alá tartozó jogviszonnyá alakult, és 2004. május hónapban felmentéssel szűnt meg? Jár-e végkielégítés és hány hónapra? A dolgozó előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, amelyet a 2000. évi XXXIII. törvény megjelenése után, de még 2000. május 25. előtt állapítottak meg.
903. cikk / 1115 Védett kor
Kérdés: Fennáll-e a védett kor fogalma, amely szerint a munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkaviszonyt annál az 53 éves nőnél, aki 2004 augusztusában 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni? Tudomása szerint 2008-ban jogosulttá válik előrehozott öregségi nyugdíjra.
904. cikk / 1115 Egyéni vállalkozó személyes közreműködése
Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
905. cikk / 1115 Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
906. cikk / 1115 Önkormányzati képviselő tiszteletdíja
Kérdés: Alkalmazható-e a többes jogviszony hatálya annál az önkormányzati képviselőnél, akinek havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, de rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal? A tiszteletdíjból is le kell vonni 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a járulékfizetési felső határ figyelembevételével a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot?
907. cikk / 1115 Kft. ügyvezetőjének nyugdíjazása
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője 2004. április 30-án tölti be a 60. életévét. A munkaviszonyban töltött évei alapján a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, így igénybe kívánja venni az ellátást. Jár-e neki felmentési idő, illetve fel kell-e mondani a kft.-nek, és jár-e a végkielégítés?
908. cikk / 1115 Nyugdíjjogosultság és szolgálati idő
Kérdés: Mely időponttól jogosult nyugdíjra az a férfi, aki 1954-ben született, 30 év szolgálati idővel és 3 év korkedvezménnyel rendelkezik, és több szolgálati időt – előreláthatólag – nem tud szerezni?
909. cikk / 1115 Köztisztviselő rekreációs szabadsága és előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál 39 éve folyamatosan dolgozó munkavállaló 2004 novemberében tölti be a 62. életévét. Jogosult-e rekreációs szabadságra, valamint igénybe veheti-e az előrehozott öregségi nyugdíjat?
910. cikk / 1115 Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja
Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
