Találati lista:
381. cikk / 1127 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Dönthet úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, tekintettel arra, hogy jogszabályok értelmében a járulék alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, amiből szó szerinti értelmezésben az következik, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet?
382. cikk / 1127 Kft.-tag megbízási díja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
383. cikk / 1127 Kisadózó társas vállalkozó munkavállalása EGT-tagállamban
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó betéti társaság egyedüli kisadózóként bejelentett ügyvezetője abban az esetben, ha előreláthatóan 6 hónapig Ausztriában létesít munkaviszonyt? Szüneteltetheti a tevékenységét annak érdekében, hogy mentesüljön a tételes adó fizetésének kötelezettsége alól?
384. cikk / 1127 Adószámos magánszemély
Kérdés: Van járulékfizetési kötelezettsége a kiszámlázott összeg után egy adószámos magánszemélynek abban az esetben, ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal?
385. cikk / 1127 Szakképző iskolai tanulók juttatásai
Kérdés: Köteles a teljes tanévben juttatást fizetni az együttműködési megállapodás alapján képzett szakképző iskolai tanulóknak az őket foglalkoztató egyéni vállalkozó? Amennyiben nem kötelező, de a vállalkozó mégis fizet, akkor adható adómentesen ez a juttatás? Elszámolható ebben az esetben a szakképzési hozzájárulási kedvezménynél az oktatói kiegészítő kedvezmény?
386. cikk / 1127 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kisadózó egyéni vállalkozó kismama, aki a szülés idejére, illetve az azt követő időszakra egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, mert egy pályázaton azzal a feltétellel részesült támogatásban, hogy a vállalkozásának folyamatosan működnie kell? Elveszti az ellátásra jogosultságát, ha a bevételre tekintettel ez alatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót?
387. cikk / 1127 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó
Kérdés: Továbbra is főfoglalkozású kisadózónak kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, aki a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherviselést választotta, és az egyéni vállalkozása mellett alapított egy egyszemélyes kft.-t is, amelyben heti néhány órás munkaviszony keretében működik közre?
388. cikk / 1127 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
389. cikk / 1127 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
390. cikk / 1127 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
