Vásárlási utalvány közterhei

Kérdés: Egy cég évente két alkalommal valamennyi dolgozóját 5 ezer forintos vásárlási utalvánnyal szeretné megajándékozni. Kell-e adót és járulékot fizetni e juttatás után, figyelembe véve, hogy a kifizető által adott ajándék adómentességének értékhatára 500 forintról 5000 forintra nőtt?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. pontjában meghatározott, a kifizető által évente legfeljebb három alkalommal adott kis értékű ajándék 5000 forintig adómentes természetbeni juttatás. A jogszabályi hely azonban nem így – forintban – határozza meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] 2004-től alaposan megváltoztak a természetbeni juttatás adózási szabályai. Eddig az adókötelezettséget az határozta meg, hogy a magánszemély milyen formában – pénzben vagy természetben – jut a vagyoni előnyhöz. A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 2004-től jelentősen megváltozott a természetbeni juttatások köre az Szja-tv.-ben. Míg 2003-ig azt határozta meg a jogszabály, hogy mi nem minősül természetbeni juttatásnak, 2004. január 1-jétől azt mondja ki tételesen, hogy mit kell természetbeni juttatásnak tekinteni.E szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] A 15 munkanap betegszabadság a vonatkozó munkajogi szabályok szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – kivéve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – illeti meg [Mt. 137....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló anyasági ellátása

Kérdés: Szülés esetén milyen ellátások illetik meg azt a 28 éves munkavállalót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjban részesül, és gyermeket szeretne? Az egyéb ellátások időtartama alatt továbbra is folyósítják részére a nyugdíjat vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § f) pontja 2. alpontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasról van szó, aki a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyéni járulékok (4 százalék egészségbiztosítási- és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) fizetésére nem kötelezett.Ebből sajnos egyenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése

Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
Részlet a válaszából: […] A rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló nem minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén nem mentesül az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozók körét a Tbj-tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg. E felsorolásban valóban hiába keressük az adószámos magánszemélyeket, mivel ők nem tekinthetők egyéni vállalkozónak.Az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Jövedelmet pótló kártérítés

Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 21. § (3) bekezdésének 21. pontja értelmében a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés bérnek minősül, és mint ilyen, az összevont adóalap része, ami után a személyi jövedelemadót az általános szabályok szerint kell megfizetni.Ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Szakképző iskolai hallgató díjazása

Kérdés: Kell-e munkaadói, munkavállalói járulékot, valamint eho-t fizetni a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben, illetve nyári gyakorlati szakmai oktatásban részesülő szakképző iskolai hallgató részére juttatott havi 15 000 forint után, melyből a 8,5 százalékos, valamint a 3 százalékos egyéni járulék levonása és befizetése, és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék befizetése megtörténik? Kell-e fizetni a megállapított 15 000 forintot a nyári szünetben, az öthetes szakmai gyakorlat tartamára?
Részlet a válaszából: […] A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra kiterjed a biztosítás [Tbj-tv. 5. § (1) bek. c) pontja], a tanulószerződésben meghatározott juttatása járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], tehát a foglalkoztató helyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Amennyiben a szakmunkástanuló foglalkoztatása nem tanulószerződés keretében történik, hanem a díjazás feltételeit az intézmény és a gazdálkodó szervezet között létrejött megállapodás rögzíti, akkor az így kifizetett összeg minek minősül? Milyen közterhek terhelik az így kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint biztosítási kötelezettség alá kizárólag az a szakképző iskolai tanuló tartozik, aki a tanulmányait tanulószerződés alapján folytatja [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének c) pontja]. A tanulószerződés nélkül foglalkoztatott szakmunkástanulóra tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
33
34
35
42