7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Felhasználási szerződés
Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból – a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló – 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
2. cikk / 7 EGT-tagállamban biztosított kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége van egy Magyarországon állandó bejelentett lakcímmel rendelkező kisadózó egyéni vállalkozónak, aki jelenleg a Közép-európai Egyetemen (CEU) dolgozik heti 40 órás munkaviszonyban 2020. augusztus 31-ig, majd az egyetem magyarországi működésének megszűnése után a (CEU) Bécsi Egyeteme fogja továbbfoglalkoztatni szintén 40 órás munkaviszonyban 2020. szeptember 1-jétől? Bécsben hétfőtől péntekig fog dolgozni, a vállalkozásában pedig szombat, illetve vasárnap fog itthon tevékenykedni. Mi a teendője és milyen kötelezettsége van a vállalkozásában, ahol jelenleg havi 25 000 forint összegű tételes adót fizet?
3. cikk / 7 Nyugdíjas személy ekhója
Kérdés: Módosult az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállaló jogállása, tekintve, hogy továbbra is fizeti az 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulékot? Be kell őt jelenteni biztosítottként?
4. cikk / 7 Külföldön született gyermek után járó ellátások
Kérdés: Hogyan kaphatja meg a magyar szülők gyermeke a tajkártyát abban az esetben, ha egy másik EGT-tagállamban született, mert az édesanya 2018. március 1-jétől ott vállalt munkát, és a gyermek születéséig, 2018. november 7-ig folyamatosan dolgozott? Jogosult lesz az édesanya CSED-re és GYED-re Magyarországon, ha 2018. február 28-ig rendelkezett magyar biztosítási jogviszonnyal? Amennyiben igen, hogyan kell igényelnie az ellátásokat?
5. cikk / 7 EGT-tagállamban biztosított személy egészségügyi ellátása
Kérdés: A tajt vagy az EU-kártyát kell használnia a magyar állampolgárnak abban az esetben, ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított, és hazalátogatása során egészségügyi ellátást vesz igénybe? A taj használata esetén a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, az egészségügyi szolgáltatók viszont nem fogadják el az EU-kártyát. Meg kell fizetni ebben az esetben az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot annak ellenére, hogy külföldön mindent megfizetett?
6. cikk / 7 EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása
Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
7. cikk / 7 Írországban dolgozó munkavállaló biztosítási jogviszonya
Kérdés: Hogyan tud írásban intézkedni a magyarországi biztosítási jogviszonyának fenntartásáról az a munkavállaló, akinek a magyar munkaviszonya – tudomása szerint – november közepéig fennállt, de októbertől Írországban helyezkedett el? Az érintettnek folyamatosan szüksége van gyógyszerekre, ezért szeretné fenntartani a magyar biztosítását. Kell-e valamilyen intézkedéseket tennie abban az esetben, ha ebben az évben férjhez ment, és felvette a férje nevét?
