Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 2. § 6. pontja a következőképpen rendelkezik: "AMagyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét etörvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve ajövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Élettárs részére biztosított üdülési szolgáltatás

Kérdés: Béren kívüli juttatásnak minősül-e a nyújtott üdülési szolgáltatás abban az esetben, ha a munkavállaló nem a házastársával, hanem az élettársával pihen a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján bérenkívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak "személyére ésközeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában,vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Követelés értékesítésének közterhei

Kérdés: Milyen illeték-, szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek abban az esetben, ha egy kft.-vel szemben fennálló követelését eladná egy másik kft.-nek, amelynek szintén van egy követelése ugyanazzal a céggel szemben, és amelynek a magánszemély a tagja?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségűmagánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed. A 4. § (2) bekezdésszerint "bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában -pénzben (a továbbiakban ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Ruházati költség

Kérdés: Fizethető-e köztisztviselő részére ruházati költség úgy, hogy a költséget teljes mértékben számlákkal igazolja a dolgozó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […]  A ruházati költségtérítésre vonatkozó szabályok azSzja-tv.-ből – az 1. számú melléklet 9.2. pontja kivételével, amely alapvetőena védőruha, formaruha adómentességéről rendelkezik – kikerültek. Így a"ruhapénz" főszabályként munkabérként adózik, és ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Iskolarendszerű képzés átvállalása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: – Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. – Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. – Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."
Részlet a válaszából: […] Az iskolarendszerű képzésekkel összefüggő adómentesség(adókötelezettség) jogcímei az évek során folyamatosan változtak, az átmenetiszabályok viszont biztosítják az eredeti szabályok szerinti adózást a képzésvégéig. Átmeneti szabály alkalmazására akkor kerül sor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Megbízott jogállása külföldi biztosítás esetén

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a havi 100 000 forint összegű megbízási díja után egy magyar állampolgárságú ügyvezetőnek, aki Ausztriában biztosított az ottani munkaviszonya alapján?
Részlet a válaszából: […] Biztosítási kötelezettség híján – tekintettel az Ausztriábanfennálló biztosításra – az említett 100 ezer forintos megbízási díj utánMagyarországon járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Sőt a megbízásidíj után a 27 százalékos egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Széchenyi Pihenő Kártya

Kérdés: Van-e már lehetőség arra, hogy a munkáltató befizetéseket teljesítsen a dolgozók Széchenyi Pihenő Kártyájára? Milyen feltételekkel teljesíthető az utalás?
Részlet a válaszából: […] A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának szabályait az55/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Jelenleg a rendszer még nem működik,csupán a jogszabályi háttér áll rendelkezésre. A személyi jövedelemadó szabályai szerint a munkáltató(ideértve személyesen közreműködő tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?
Részlet a válaszából: […]   A Szakhoz-tv. 3. § (1) bekezdése értelmében a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A Tbj-tv. 21. § b) pontja úgy rendelkezik, hogy nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Hozzájárulás-fizetési felső határ elérése

Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a kifizető, hogy a magánszemély elérte-e a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határát, azaz kell-e vonni tőle a 14 százalékos ehót?
Részlet a válaszából: […] A kifizető a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásmaximumát csak a saját kifizetésénél tudja figyelemmel kísérni. Nincs rálátásaa más kifizetőktől származó, ehoalapot képező jövedelmekre, ahogy arról sincsismerete, hogy az érintett magánszemélynek esetleg milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
1
12
13
14
69