Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Svéd állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy Magyarországon alapított betéti társaság személyesen közreműködő, svéd állampolgárságú beltagja után?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó. Az e személyi körbe tartozókra a Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás. Igaz ugyan, hogy e kizárás alól a Tbj-tv. 13. §-a "feloldást" ad a szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Beltag keresőképtelensége

Kérdés: Betéti társaság beltagjának keresőképtelensége esetén a betegszabadságra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni, illetőleg táppénzének egyharmad részét kell-e valakinek fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Kérdésfeltevőnk ugyan a bt. beltagjának munkavégzésre irányuló jogviszonyát pontosan nem jelöli meg, de feltételezhetően a beltagi minőséget a Tbj-tv. szerinti tagsági jogviszonnyal érti azonosnak, azaz a szóban forgó beltag a társaság tevékenységében – nem munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Bt.-beltag munkanélküli-járadéka

Kérdés: Betéti társaság beltagja igénybe veheti-e a munkanélküli-járadékot?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 25. § (1) bekezdése értelmében munkanélküli-járadék illeti meg azt, aki a) munkanélküli, b) a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Társas vállalkozók járulékai eva alatt

Kérdés: Mennyi a fizetendő járulékminimum, illetőleg -maximum annál a bt.-beltagnál, akinek a társasága bejelentkezett az eva hatálya alá? A bt. beltagja közel van a nyugdíjkorhatárhoz, ezért nyilatkozott a maximumjárulék-fizetésre. A járulékokat havonta, vagy negyedévente kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Az eva-alanyiság a társas vállalkozóval kapcsolatos járulékfizetési kötelezettséget nem érinti. A betéti társaság személyesen közreműködő tagja után a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat havonta, a kiosztott személyi jövedelemadó alapját képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyéni vállalkozóval. A legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozó 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék (vagy nyugdíjjárulék és tagdíj) fizetésére kötelezett, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nem működő bt. közterhei

Kérdés: Kell-e a minimálbér után fizetni a járulékokat és az eho-t egy bt. beltagja után abban az esetben, ha a bt. tevékenységét nem gyakorolja, azaz sem árbevétele, sem költségei nincsenek? A beltagnak nincs egyéb biztosítási jogviszonya, a kültag pedig soha nem volt személyes közreműködésre kötelezett.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 3. § (1) bekezdése szerint gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapítható. A Gt.-nek nincs olyan rendelkezése, amely e tevékenység szüneteltetését elismerné, a tevékenység megszűnése – akár átmenetileg is – magának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetettsége miatt, a könnyebb érthetőség, illetve áttekinthetőség érdekében két részre bontva – előbb az 50 százalékos, majd a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés esetére vonatkoztatva – taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Részmunkaidős munkavállaló közterhei

Kérdés: Bt. kültagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Munkaszerződéssel havi 8 munkanapot dolgozik, csak forgalmi jutalékot kap az eredményességétől függően. Milyen mértékű járulékot kell fizetnie? Mennyi eho-t kell fizetnie, a napi összeget, vagy az egész hónapra járó összeget?
Részlet a válaszából: […] Az egyetemi hallgató kültag jogviszonya a munkaszerződéssel történő foglalkoztatására tekintettel munkaviszonynak minősül. A munkaviszonyban álló biztosított személy munkabére – esetünkben a forgalmi jutalék – után a foglalkoztató betéti társaságnak a 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Végelszámoló beltag biztosítása

Kérdés: Bt. végelszámolással szűnik meg, a végelszámoló a bt. beltagja. Meddig áll fenn a biztosítás, és meddig a járulékfizetési kötelezettség? Ugyanezen bt. kültagja táppénzben részesül, a táppénz folyósításának megszűnésével hogyan alakul az ő biztosítása?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) pontja szerint a betéti társaság bel- és kültagja társas vállalkozónak minősül, amennyiben a társaság tevékenységében – nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében – ténylegesen és személyesen közreműködik (tagsági jogviszony). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
…
9
10
11