Megbízási díj munkaviszony mellett

Kérdés: Kft.-nk munkaszerződéssel alkalmazott dolgozója munkabérén kívül időnként megbízási díjat is kap. A megbízási díj összege nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát. Össze kell-e vonni a kétféle jogcímen kapott jövedelmet a járulékfizetési kötelezettség megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] Nem.A Tbj-tv. által szabályozott, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért, járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdést feltételezhetően az a gondolat ihlette, hogy a rendszeres szociális járadék – rszj – folyósítása a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget valamiképpen – kedvezően – befolyásolhatja. Bizonyára kedvezőtlenül érinti a kérdésre adott válaszunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Teniszbérlet járulékai

Kérdés: Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára – a számlán a vállalat neve szerepel –, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?
Részlet a válaszából: […] A vállalat által vásárolt teniszbérlet az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásnak tekintendő.A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke (az üzleti ajándék és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Társas vállalkozó járulékfizetése anyasági ellátás esetén

Kérdés: Ha egy bt. beltagja, mint vállalkozás személyesen közreműködő ügyvezetője ebből a jogviszonyból semmiféle díjazásban nem részesül, akkor jogosult-e egy másik főállású munkaviszonyból származó GYÁS-ra, majd később GYED-re? Ha igen, a GYÁS, majd GYED folyósítása alatt kell-e a társas vállalkozói jogviszonyra tekintettel a minimálbér után fizetni a járulékokat, illetve a tételes ehót?
Részlet a válaszából: […] A főfoglalkozású munkaviszonyból eredő biztosítási kötelezettség alapján a szülő nő – egyéb feltételek fennállása esetén – jogosult GYÁS-ra és GYED-re. A betéti társaság személyesen közreműködő tagjaként, ügyvezetőjeként erre az időszakra mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] A szerzői jogról az Szj-tv. így rendelkezik:"A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Tiszteletdíj utáni százalékos eho

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a havi 1500 Ft-os tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen mértékű járulékot kell fizetni a betéti társaság által heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett munkabér után?
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség mértékének megállapításához először a biztosítási kötelezettséget kell megvizsgálni. A kérdésben szereplő esetben munkaviszonyról van szó. A munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre, és annak az egyik legfontosabb tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

Kérdés: Kft.-nk időszakosan alkalmaz takarítókat megbízási szerződéssel. Milyen kötelezettségeink vannak mint foglalkoztatónak, illetve milyen kötelezettségeik vannak a munkát végző személyeknek?
Részlet a válaszából: […] Megbízásos jogviszonyról van szó, amely a Tbj-tv. 5. §-ának (1) bekezdése g) pontja hatálya alá – az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok családjába – tartozik. A megbízásos jogviszony keretében munkát végző személyre a biztosítás nem automatikusan, hanem csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Osztrák állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Helyesen fizetjük-e a 18 százalékos nyugdíj-, a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot és a tételes eho-t az után az osztrák állampolgár után, aki a cégünknél munkavállalási engedély alapján dolgozik, és Ausztriában egyetemi hallgató?
Részlet a válaszából: […] Magyarország és Ausztria között 2001. január 1-jétől hatályban lévő szociálpolitikai egyezmény alapján a Magyarországon munkát végző osztrák állampolgárok biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint a magyar állampolgárokét. Jelen esetben a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák utáni járulékfizetés

Kérdés: Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák 15 000 forint/hó díjazást kap. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a gyakorlati képzésre tanulószerződés alapján kerül-e sor, vagy nem.A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a képzési idő tartama alatt biztosított, díjazása pedig járulékalapot képező jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
…
112
113
114
…
116