Rendszeres szociális járadékos szolgálati ideje

Kérdés: Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 37. §-a értelmében biztosítottak minősülő személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának 1997. december 31-ét követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 9. §-a értelmében a tételes egészségügyi hozzájárulást a jogviszony fennállásának a tartamára kell megfizetni.A kérdésben felvetett probléma megoldása érdekében tehát először is azt kell tisztáznunk, hogy az érintett tag mely időtartam alatt minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi munkavégzése

Kérdés: Német anyavállalat folyamatosan tanácsadói szolgáltatást nyújt a magyar cég számára különböző területeken. A Németországban munkaviszonyban álló dolgozók rendszeresen (keddtől péntekig) a magyar cégnél tartózkodnak, és az egyik tanácsadó az ügyvezetői teendőket is ellátja. A tanácsadók részére jövedelemkifizetés nem történik. Van-e a vállalkozásnak bármilyen bejelentési és fizetési kötelezettsége a tanácsadókkal, illetve az ügyvezetővel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettségnek alapfeltétele, hogy a cég és az érintett munkavállaló között valamilyen, a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony álljon fenn. Jelen esetben ez nincs, sőt az érintettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezeti tagsági viszony önmagában nem alapoz meg társadalombiztosítási jogviszonyt. A szövetkezet tagjára csak akkor terjed ki a biztosítás, ha a szövetkezettel valamilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (munkaviszonyt, vállalkozási jellegű jogviszonyt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Honorárium eho-ja

Kérdés: A honorárium után kell-e fizetni százalékos egészségügyi hozzájárulást abban az esetben, ha felhasználói szerződés alapján történik a szerzői díj kifizetése, és a személyes munkavégzés, illetve a honorárium aránya 20-80 százalék? A személyes munkavégzésért kifizetett díj esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása minden esetben megtörténik.
Részlet a válaszából: […] Röviden: igen. Az Eho-tv. 3. §-a értelmében ugyanis százalékos eho-alapot képez minden olyan, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem – néhány az 5. §-ban meghatározott kivétellel –, amely után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Bejelentési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] Bejelentési és járulékfizetési kötelezettség csak biztosítottal összefüggésben keletkezhet. Éppen ezért a válasz érdekében azt kell elsősorban tisztáznunk, hogy áll-e valaki a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címke:

Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A jogi személy gazdasági társaság magánszemély tagjának szja-fizetési kötelezettségéről az Eva-tv. 18. §-a részletesen rendelkezik. E szerint a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan értékesítése, bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékteherrel kell számolnia annak a magánszemélynek, aki a tulajdonában lévő társasházi lakásokat eladja, illetve bérbe adja?
Részlet a válaszából: […] Nem lenne nehéz az adózási megoldást megtalálni akkor, ha egy lakásról lenne szó, mert ekkor az ingatlan eladásából származó bevételt, jövedelmet az Szja-tv. 59-63. §-ai alapján kellene megállapítani. Azonban a magánszemélynek egy többlakásos társasház van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Ingó dolog bérbeadása

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni ingó dolog bérbeadása esetén?
Részlet a válaszából: […] Az ingó dolog hasznosítása (jelen esetben bérbeadása) az Szja-tv. 16. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a magánszemély összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül. Az ezen a jogcímen megszerzett jövedelmet nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
Kapcsolódó címke:
1
103
104
105
118