Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett román állampolgárságú ügyvezetőre a biztosítás nem terjed ki, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.A biztosítási kötelezettség hatálya alól a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja eleve kizárja, miszerint nem terjed ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Holland állampolgárságú beltag járulékfizetése

Kérdés: Kiterjed-e a biztosítás arra a holland állampolgárra, aki egy bt. beltagja, jövedelmet nem vesz fel, taj-kártyája nincs? A bt. telephelye és székhelye Magyarországon van, és a beltag több mint 183 napot tartózkodik Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság a Tbj-tv. 4. §-ának j) pontja szerint külföldinek minősülő – tehát magyar hatóság által kiadott személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező és azzal nem is rendelkezhető – tagjáról van szó, akire a Tbj-tv. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése

Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
Részlet a válaszából: […] A rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló nem minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén nem mentesül az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozók körét a Tbj-tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg. E felsorolásban valóban hiába keressük az adószámos magánszemélyeket, mivel ők nem tekinthetők egyéni vállalkozónak.Az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Jövedelmet pótló kártérítés

Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 21. § (3) bekezdésének 21. pontja értelmében a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés bérnek minősül, és mint ilyen, az összevont adóalap része, ami után a személyi jövedelemadót az általános szabályok szerint kell megfizetni.Ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük talán a végéről. A kft. ügyvezetője fő szabályként munkaviszonyban látja el a tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Kivételt képez e fő szabály alól a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező – így értelemszerűen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Bizonyára olvasónk előtt sem kétséges, hogy az érintett munkavállaló mindkét munkaviszonyában biztosítási kötelezettség alá tartozik, a jogviszonyok egyidejű fennállásától függetlenül. Erre tekintettel a biztosított bármelyik jogviszonyáról is legyen szó, a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettség megállapításának egyik alapelve, hogy azt minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdés]. Jelen esetben két jogviszony áll fenn egyidejűleg: egy megbízási és egy egyéni vállalkozói, melyek mindegyikében kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Segítő családtag ügyvédi irodánál

Kérdés: Van-e a hatóságok felé valamilyen bejelentési kötelezettség az ügyvédi irodában segítő családtagként díjazás nélkül munkát végző házastárs után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási szabályok a segítő családtag esetében több feltétel együttes teljesülését kívánják meg a biztosítási kötelezettség létrejöttéhez. E feltételek közül elsődleges fontossága a foglalkoztató személyének van, nevezetesen, hogy segítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló utáni közterhek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló esetében, ha az iskola határozza meg minden hónapban a tanuló tanulmányi átlaga alapján az összeget, mely az egyik esetben havi 7000 forint, a másik esetben pedig havi 500 forint?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint 4. §-ának k) pontja alapján a tanulószerződéssel szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítási kötelezettség alá tartozik, és a tanulószerződésében meghatározott díjazása járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
104
105
106
115