Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk kérdésére – melyhez hasonló problémával gyakran találkozunk – a választ a Tbj-tv. 24. §-ának a (3) bekezdése pontosan megadja.E szerint a nyugdíjjárulék (tagdíj) felső határát évente január 1-jétől (vagy a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Személyi igazolvánnyal rendelkező kínai állampolgár társadalom-biztosítási jogállása

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási jogállása annak a 12 éve Magyarországon élő, kék személyi igazolvánnyal, taj-kártyával, adószámmal rendelkező kínai állampolgárnak, aki egy külföldi tulajdonban lévő kft. ügyvezetője (nem tulajdonos)? Kell-e vonni munkavállalói járulékot a számára kifizetett jövedelemből?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a kérdésben szereplő nem magyar állampolgár társadalombiztosítási jogállását megállapíthassuk, azt kell tudnunk, hogy az illető külföldinek vagy belföldinek minősül-e.A Tbj-tv. szerint belföldi az a természetes személy, aki rendelkezik, illetőleg jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sokrétű választ igényel. A biztosítási jogviszony megítéléséhez két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk, mely eldönti, hogy a biztosítás, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség hogyan áll fenn. Első megközelítésben azt kell tudnunk, hogy a munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Egyéni járulék levonása megbízási díjból

Kérdés: Hogyan kell egyéni járulékot levonni attól, akinek a megbízási szerződése 2002. december 15-től 2003. január 31-ig szól? A megbízási díj kifizetésére február első napjaiban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a biztosítási kötelezettség elbírálása az egyik évről a másikra áthúzódó jogviszony esetében nem okoz gondot olvasónknak, illetve hogy a biztosítási kötelezettség e kérdéses esetben megállapítható. Ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

NYENYI-lap kitöltése

Kérdés: Szolgálatiidő-elismerési kérelem esetében a tárgyévre vonatkozó NYENYI-lapon a "Biztosításban töltött idő" rovatnál ki kell-e tölteni az arányos szolgálati napok számát, ha a dolgozó jelenleg is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] A szolgálatiidő-elismerési kérelem beadásakor a biztosításban töltött időnek a tárgyévre vonatkozóan azt az időszakot kell megjelölni, mely a tárgyév első napjától az igény beadásának napjáig eltelt.A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon az arányos szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Végelszámoló beltag biztosítása

Kérdés: Bt. végelszámolással szűnik meg, a végelszámoló a bt. beltagja. Meddig áll fenn a biztosítás, és meddig a járulékfizetési kötelezettség? Ugyanezen bt. kültagja táppénzben részesül, a táppénz folyósításának megszűnésével hogyan alakul az ő biztosítása?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) pontja szerint a betéti társaság bel- és kültagja társas vállalkozónak minősül, amennyiben a társaság tevékenységében – nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében – ténylegesen és személyesen közreműködik (tagsági jogviszony). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] Tanulószerződés alapján szakképző iskolás tanulónak természetesen rendelkeznie kell adóazonosító jellel, mivel ennek hiányában a foglalkoztató – egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet – nem fizethetne ki számára jövedelmet.Márpedig a tanulót a képzés tartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Külföldiek vendégül látása

Kérdés: Társaságunk a nyáron vendégül lát egy külföldi sportcsapatot, akiknek azonkívül, hogy vendégül látjuk őket, pénzt is adunk. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik az így kifizetendő összeg után?
Részlet a válaszából: […] A magyar társadalombiztosítás fedezeti rendszerének egyik főszabálya, hogy járulékfizetési kötelezettség csak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kérdés által vázolt esetben már az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] Főfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozóról van szó, akinek járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
104
105
106
111