Találati lista:
1. cikk / 1188 Kata választása uniós munkaviszony mellett
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal?
2. cikk / 1188 Magyar megbízás romániai munkaviszony mellett
Kérdés: Melyik országban lesz biztosított az a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Romániában teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik, és mellette Magyarországon megbízási jogviszonyban is végez munkát? A romániai munkavégzés során a foglalkoztató által biztosított szálláshelyen lakik, a megbízásból adódó feladatvégzés Magyarországon történik. Van valamilyen különbség a járulék- és adófizetési kötelezettségben, ha a megbízási jogviszonyban létrejön a biztosítási kötelezettség, illetve, ha nem?
3. cikk / 1188 Megszűnő társas vállalkozás tagjainak jogviszonya
Kérdés: Ki lehet jelenteni egy társas vállalkozás tagjait abban az esetben, ha máshol nincs semmilyen jogviszonyuk, a céget viszont végelszámolással meg kívánják szüntetni? Ha igen, akkor milyen időponttól, tekintettel arra, hogy a cég csak akkor szűnhet meg, ha nincsenek tartozásai?
4. cikk / 1188 Több megbízási jogviszony egy hónapban
Kérdés: Hogyan kell eljárni a biztosítási kötelezettség elbírálása során abban az esetben, ha egy hírportál munkaviszonyban álló dolgozója a munkaviszonya mellett megbízási jogviszonyban is foglalkoztatásra kerül? A munkavállaló a megbízási jogviszonyban cikkírási tevékenységet végez. Össze kell számolni az ugyanabban a hónapban létrejött kettő vagy több időszakot, vagy külön-külön kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget? Például: „A” jogviszony június 1-től 10-ig, „B” jogviszony pedig június 5-től 28-ig tart?
5. cikk / 1188 Két jogviszony egy cégnél
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy 6 hónapos időtartamra fizetett, havi 100 ezer forint összegű megbízási díjból abban az esetben, ha a megbízott ugyanannál a kft.-nél munkaviszonyban is áll, és havi 500 ezer forintos munkabérrel van bejelentve? A dolgozó a munkaviszonyban és a megbízási jogviszonyban különböző tevékenységeket végez.
6. cikk / 1188 Ellátások összege megszűnt biztosítási jogviszony alapján
Kérdés: Megbízási szerződéssel létesített jogviszony esetén a várható CSED/GYED összegének megállapításakor figyelembe lehet venni a korábbi munkaviszonyban kapott bruttó munkabért?
7. cikk / 1188 Igazolás a biztosítotti bejelentésről
Kérdés: Kiváltja a Tbj-tv. 66. §-ának (4) bekezdésében előírt igazolást a munkavállalónak átadott munkaszerződés, amely a Tbj-tv. 74. §-ának (3) bekezdése értelmében a nyilvántartásba vételét igazolja?
8. cikk / 1188 Angol munkaviszonyban álló magyar állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulékteherrel kell számolni abban az esetben, ha egy magyar kft. egy angliai cégnél teljes munkaidős munkaviszonyban álló magyar állampolgárságú személyt szeretne foglalkoztatni? A foglalkoztatás a kinti munkával párhuzamosan, napi 2 órás munkaidőben történik, rugalmas munkaidő-beosztásban, online adminisztratív feladatok ellátására. Eltér bármiben a munkavállaló bejelentése más magyar munkavállalóétól?
9. cikk / 1188 e-TB kiskönyv adatai
Kérdés: Az e-TB kiskönyvbe csak a biztosítási jogviszonyokat kell bejelenteni, vagy minden jogviszonyt, amit a magánszemély létesített? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy ha a 2025. október 27-én belépett munkavállaló e-TB kiskönyvébe bejegyzett adatok szerint 2023. március 16-tól 2026. január 31-ig fennállt megbízási jogviszony, majd az ugyanott 2026. február 1-től jelenleg is fennálló tartós megbízási jogviszony két külön biztosítási jogviszonynak számít? Jogosult lesz 60 százalékos táppénzre a 2026. március 26-ától fennálló „9”-es kódú keresőképtelensége idejére a munkavállaló a 2023. március 16-tól 2026. január 31-ig tartó megszűnt biztosítási jogviszonya figyelembevételével?
10. cikk / 1188 Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés:
Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
