Osztalékelőleg nem válik osztalékká

Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:186. §-a szerint osztalékelőleg két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a taggyűlés határozata alapján akkor fizethető, ha a közbenső mérleg alapján a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, a kifizetés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Őstermelő kiegészítő tevékenysége

Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulék-alapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?
Részlet a válaszából: […] Az Öcsg-tv. 2. §-ának g) pontja értelmében őstermelői tevékenységnek az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő őstermelői tevékenység minősül.A kiegészítő tevékenység fogalmát ugyanezen szakasz c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében mindenekelőtt tisztázzuk az érintett személy jelenlegi társadalombiztosítási jogállását. Kft.-tagról van szó, aki az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, ami alapján – a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja szerint – társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető jogviszonyának rendezése

Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, és mivel nem tag ügyvezetőről van szó, esetében nem kell alkalmazni a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontját, azaz jogviszonya nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak, és biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjba vonuló munkavállaló után

Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak arra a munkavállalóra vonatkozóan, aki szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, és ennek megfelelően a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vett igénybe vele kapcsolatban, azonban a dolgozó április hónapban bejelentette, hogy január 16-tól nyugdíjas? Miként vizsgálható felül a január–március havi bevallás a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában, tekintettel a kedvezményre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló január 16-ától nyugdíjas, tehát a január 15-ét követő időszakra járó munkabérét nem terheli sem társadalombiztosítási járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó.A nyugdíjazás az ezt megelőző időszakra járó munkabérrészre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Előzetes letartóztatásban lévő munkavállaló

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha továbbra is számfejti az alapbért annak a munkavállalónak a részére, aki előzetes letartóztatásba került? A munkáltató tudomása szerint az előzetes letartóztatás időszakában a biztosítás folyamatosan fennáll, ezért a járulékok levonásra kerülnek minden kifizetésből.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának d) pontja értelmében szünetel a biztosítás– a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Szlovák állampolgárságú munkavállalók

Kérdés:

Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége egy kiva hatálya alátartozó kft.-nek az általa részmunkaidőben foglalkoztatott szlovákiai munkavállalók után, akik Szlovákiában munkaviszonyban állnak, illetve nyugdíjasok? Betegség esetén ezek a munkavállalók jogosultak lesznek betegszabadságra és táppénzre, illetve táppénzjogosultság esetén meg kell fizetni a hozzájárulást?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállalók közül a Szlovákiában öregségi nyugdíjban részesülőkre, illetve az ott munkaviszonyban állókra (akik ezt a nyugdíjhatározattal, illetve A1-es igazolással bizonyítják) magyarországi jogviszonyukban nem terjed ki a biztosítás, velük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozás

Kérdés: Fennáll a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy nyugdíjkorhatárt betöltött, ám nyugdíj helyett korhatár előtti ellátást választó, özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó után is?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdései szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – többek között– a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Tb-kiskönyv

Kérdés: Le kell adnia a tb-kiskönyvét a kifizetőhely részére a 2026. január 8-án napi 8 órás munkaidőben belépett munkavállalónak, vagy valóban megszűnt a vezetési kötelezettség? Abban az esetben, ha a továbbiakban nem kell vezetni a kiskönyvet, mikor kell átadni a korábban leadott könyveket a többi dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány (tb-kiskönyv) vezetési kötelezettsége 2026. január 1-jétől megszűnt. Ezért 2026. január hónaptól a munkáltatóval biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
118