Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogviszonyok – többek között a klasszikus munkaviszony – esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy amennyiben– a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Kiva alapja

Kérdés: Keletkezik kisvállalatiadó-fizetési kötelezettsége egy betéti társaságnak a máshol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező beltagja részére kifizetett megbízási díj után abban az esetben, ha a díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért magánszemélyként nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Beltagról lévén szó, elsődlegesen azt kell tisztáznunk, hogy a megbízás milyen tevékenységre vonatkozik.Amennyiben ügyvezetésre, akkor az érintett társas vállalkozónak (tehát a Kiva-tv. alkalmazásában tagnak) minősül, amiből következően a megbízási díj címén fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Távmunka külföldről

Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi székhelyű cégnek, amely egy olyan magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt szeretne foglalkoztatni távmunkában heti 20 órás munkaviszonyban, aki jelenleg főfoglalkozású munkaviszonyban dolgozik egy szomszédos EU-országban? A munkavállaló online végezné a munkát, helyileg abban az EU-s országban, ahol továbbra is fenntartja a már meglévő főfoglalkozású munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló jelenleg más uniós országban biztosított, és – amennyiben jól értelmezzük a kérdést – a magyarországi jogviszonyában is ezen államból végez munkát. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási kötelezettsége továbbra is ezen államban áll fenn,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Biztosítási kötelezettség

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége egy magyar vállalkozás által megbízási szerződés keretében foglalkoztatott magyar-amerikai kettős állampolgárnak, aki rendelkezik magyar lakcímmel, viszont a szerződés alapján a tevékenységet Amerikában végezné? Terheli a kifizetőt társadalombiztosításijárulék-levonási, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a hatályos magyar–amerikai szociálpolitikai egyezmény alapján? Amennyiben nem, akkor kifizetőként milyen igazolás beszerzése szükséges a megbízott magánszemélytől a mentesség igazolására?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is említésre kerülő USA-val kötött szociális biztonsági egyezmény, azaz a 2015. évi XXIX. tv. 5. cikkének (1) bekezdése szerint amennyiben az egyik szerződő állam területén munkát vagy önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, ezen munkavégzés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Átalányadózó egyéni vállalkozó biztosítása házi őrizet alatt

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki ellen büntetőeljárás indult, nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a lakását, de a tevékenységét (honlapkészítés) otthonából is tudja folytatni, így bevétele is keletkezik? Valóban szünetel a biztosítás az eljárás időszaka alatt? Hogyan tud eleget tenni a közteherfizetési kötelezettségeinek ebben az esetben a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének e) pontja, illetve a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a fogva tartott egyéni vállalkozó mentesül a havi minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól.A Tbj-tv. 4. és 6. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Nyugdíjas munkavállaló bejelentése magasabb nyugellátás érdekében

Kérdés: Bejelenthető biztosítottként a magasabb nyugellátás érdekében az a munkavállaló, aki korkedvezménnyel vált nyugdíjassá, de nagyon alacsony ellátást kap?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a kérdésben említett személy milyen ellátásban részesül. Amennyiben öregségi nyugdíjas (mert pl. a nők 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjában részesül), akkor bármilyen munkavégzésre irányuló jogiszonyt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Járulékfizetés több jogviszony esetén

Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy egyidejűleg három jogviszonnyal rendelkezik: munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő. A betéti társaságban a társadalombiztosítási kötelezettségek alapja a tényleges munkabér (de havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Megbízási díj nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban rögzíthetjük, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál valamennyi 1997. január 1-jét követően szerzett, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulék-alapot képező jövedelem figyelembevételre kerül, feltéve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Vonatkozik az 5.234.400 forintos kereseti korlát egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozóra? Hogyan kell megállapítani a jövedelmet a kisadózó vállalkozó esetében? A bevétel 60 százaléka számít jövedelemnek ebben az esetben, azaz 8.724.000 forint bevételig nincs veszélyben a járandóság?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja 2025-ben 18×290.800 = 5.234.400 forint. Ezen összeg számításánál a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni.Kisadózó esetében e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése

Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Valóban, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a biztosítását, akkor a biztosítása is szünetel, amelyből az is következik, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté. Pontosabban válhat, hiszen ez csak abban az esetben következik be, ha nincs más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.
1
2
3
115