1159 cikk rendezése:
21. cikk / 1159 Kiva alapja
Kérdés: Keletkezik kisvállalatiadó-fizetési kötelezettsége egy betéti társaságnak a máshol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező beltagja részére kifizetett megbízási díj után abban az esetben, ha a díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért magánszemélyként nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség?
22. cikk / 1159 Távmunka külföldről
Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi székhelyű cégnek, amely egy olyan magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt szeretne foglalkoztatni távmunkában heti 20 órás munkaviszonyban, aki jelenleg főfoglalkozású munkaviszonyban dolgozik egy szomszédos EU-országban? A munkavállaló online végezné a munkát, helyileg abban az EU-s országban, ahol továbbra is fenntartja a már meglévő főfoglalkozású munkaviszonyát.
23. cikk / 1159 Biztosítási kötelezettség
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége egy magyar vállalkozás által megbízási szerződés keretében foglalkoztatott magyar-amerikai kettős állampolgárnak, aki rendelkezik magyar lakcímmel, viszont a szerződés alapján a tevékenységet Amerikában végezné? Terheli a kifizetőt társadalombiztosításijárulék-levonási, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a hatályos magyar–amerikai szociálpolitikai egyezmény alapján? Amennyiben nem, akkor kifizetőként milyen igazolás beszerzése szükséges a megbízott magánszemélytől a mentesség igazolására?
24. cikk / 1159 Átalányadózó egyéni vállalkozó biztosítása házi őrizet alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki ellen büntetőeljárás indult, nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a lakását, de a tevékenységét (honlapkészítés) otthonából is tudja folytatni, így bevétele is keletkezik? Valóban szünetel a biztosítás az eljárás időszaka alatt? Hogyan tud eleget tenni a közteherfizetési kötelezettségeinek ebben az esetben a vállalkozó?
25. cikk / 1159 Nyugdíjas munkavállaló bejelentése magasabb nyugellátás érdekében
Kérdés: Bejelenthető biztosítottként a magasabb nyugellátás érdekében az a munkavállaló, aki korkedvezménnyel vált nyugdíjassá, de nagyon alacsony ellátást kap?
26. cikk / 1159 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
27. cikk / 1159 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
28. cikk / 1159 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Vonatkozik az 5.234.400 forintos kereseti korlát egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozóra? Hogyan kell megállapítani a jövedelmet a kisadózó vállalkozó esetében? A bevétel 60 százaléka számít jövedelemnek ebben az esetben, azaz 8.724.000 forint bevételig nincs veszélyben a járandóság?
29. cikk / 1159 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
30. cikk / 1159 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
