Munkaerőpiacra lépők

Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. kérdésben érintett rendelkezésének (11. §) módosítását valóban hiába keressük a jogszabályban, mert a változást nem törvénymódosítás, hanem a 182/2024. Korm. rendelet tartalmazza, amely a veszélyhelyzet fennállásának a tartamára némileg átírja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Indiai állampolgár ügyvezetők

Kérdés: Be kell szerezniük az A1 igazolást egy magyar székhelyű cég indiai állampolgár ügyvezetőinek, akik Indiában társas vállalkozóként biztosítottak, annak érdekében, hogy Magyarországon ne keletkezzen biztosítási jogviszonyuk? Be kell jelenteni őket a 24T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XXIX. tv. 7. cikke szerint: „Amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik, az a személy, aki az egyik állam területén munkavállalóként dolgozik, vagy munkaviszony létesítése nélkül más keresőtevékenységet folytat – e munka vagy tevékenység vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Diákok keresőképtelensége

Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?
Részlet a válaszából: […] A diákok nyári szünetben történő foglalkoztatásának formái, a munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási szerződéssel), iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzéssel, és egyszerűsített foglalkoztatottként is történhet.A munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Munkaerőpiacra lépők után járó kedvezmény külföldről hazatérő dolgozó esetén

Kérdés:

Valóban igénybe veheti a munkáltató a munkaerőpiacra lépő személyek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt annak a magyar állampolgárságú munkavállalónak az esetében, aki 2018-tól 2024. május 31-ig folyamatosan Németországban dolgozott, ahol biztosított volt? A NAV kiadta az igazolást a munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban.

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. szakasza azt tekinti munkaerőpiacra lépő személynek, aki „az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Munkaerőpiacra lépő

Kérdés:

Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Külföldre költöző ügyvezető

Kérdés: Kell Magyarországon járulékot fizetnie egy magyar cég tulajdonos-ügyvezetőjének, aki az egész családjával Dubajba költözött, de a cégét nem szüntette meg Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Mivel Dubaj nem EGT-tagállam, és Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye sincs vele, a tulajdonos-ügyvezető biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége változatlanul fennáll Magyarországon. Ügyvezetőként ugyanis valamilyen módon biztosítottnak minősül akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Magyar munkavállaló távmunkavégzése külföldről

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a munkavégzés helye Románia, így az uniós szabályok szerint az érintett a román jogszabályok hatálya alá tartozik, ott terjed ki rá a biztosítás, és ott terhelik az ezzel kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek."Fordított esetben",...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Ausztriában élő magyar munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket egy magyarországi telephelyű cég magyar állampolgárságú munkavállalója után abban az esetben, ha Ausztriába költözött, és onnan dolgozik távmunkában?
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet szerint a munkavállaló a munkavégzés helye szerinti államban biztosított. A kérdésben vázolt helyzetben az Ausztriába költözött és onnan távmunkában munkát végző munkavállaló biztosítási kötelezettsége szintén Ausztriába "helyeződik át". Hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok

Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási kifizetőhely feladatai közé tartozik – többek között – a biztosítási kötelezettség és a folyamatos biztosítási idő elbírálása, nyilvántartása, illetve az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások iránti kérelmek elbírálása és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság nem nyugellátás, és az abban részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, így biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
1
2
3
4
114