Biztosítási jogviszony elbírálása és bejelentése megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Változott a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségének elbírálására és bejelentésére vonatkozó szabályozás? Hogyan kerülhető el a folyamatos megbízási jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a biztosítási jogviszony megszüntetése? Egy kft. több megbízásos dolgozója is kapott értesítést a NAV-tól a biztosítási jogviszonya megszűnéséről, illetve az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezéséről. Korábban ilyen értesítés nem érkezett, ezért a munkavállalók attól félnek, hogy a jogviszonyuk nem rendezett.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-ának f) pontja értelmében a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 27. §-ának (1) bekezdése már nem nevesíti a felszolgáló közvetlenül kapott borravalóját járulékalapként, miközben a felszolgálási díjat továbbra is a felsorolásban találjuk.Noha a régi Tbj-tv.-ben mindkét tétel járulékalapot képezett, a velük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése

Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
Részlet a válaszából: […] A július 1-jén hatályba lépett új Tbj-tv. 78. §-a bizonyos feltételek mellett valóban lehetővé teszi, hogy a magánszemély elévülési időn túl is "visszakaphassa" a jogviszonyával kapcsolatban nem jogszerűen, azaz tulajdonképpen "feleslegesen" megfizetett nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató legteljesebb figyelme mellett is előfordul, hogy a munkabért terhelő kötelező érvényű, külön jogszabályban meghatározott, munkáltató általi levonással teljesítendő adóelőleg és járulék tételeket hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Keresőképtelen munkavállaló utáni minimumjárulék-fizetés

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a betéti társaság munkáltatónak abban az esetben, ha egy heti 4 órás munkaviszonyban álló rokkantsági ellátásban részesülő dolgozója hónapok óta keresőképtelen, de már megszűnt a táppénzjogosultsága, a szeptember 1-jén hatályba lépő minimumjárulék--fizetésre vonatkozó szabályok viszont csak a táppénzben részesülő munkavállaló esetében adnak mentességet a minimum alól?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése csak azokra a napokra mentesít a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, amely napokon a biztosítás nem áll fenn, vagy az érintett táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát 2020 októberétől egy 2020 januárjától nyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíj mellett vállalt munkavégzést rendező jogszabályok 2020. július 1-jétől jelentősen megváltoztak. A változások közül először a járulékmentességről kell beszélnünk. Függetlenül a foglalkoztatás formájától, 2020. július 1-jétől az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Megbízási díj

Kérdés: A havi 50 000 forint összegű bruttó megbízási díj, vagy a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék levonása után maradó 33 250 kifizetett jövedelem lesz a szociális hozzájárulási adó alapja egy állandó megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízott esetében? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, illetve a '08-as bevallásban a biztosított megbízottat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmében biztosítási jogviszony jön létre díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (azaz pl.: megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy esetében, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas közalkalmazott keresőképtelensége

Kérdés: Jogosult egészségügyi ellátásra egy nyugdíj mellett közalkalmazottként dolgozó nő, aki műtét előtt áll, és felépülése várhatóan több hetet vesz igény? Milyen pénzbeli juttatásokra számíthat az érintett személy a keresőképtelenség tartama alatt?
Részlet a válaszából: […] 2020. július 1-jétől az új Tbj-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyre a biztosítás semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban – így a közalkalmazotti jogviszonyban sem – terjed ki. Ezen az sem változtat, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Kisadózó vállalkozás folytatása CSED alatt

Kérdés: Folytathatja személyesen a tevékenységét a CSED időtartama alatt a 12 milliós bevételi értékhatár csökkenése nélkül egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyébként társas vállalkozóként biztosított?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja a CSED tartama alatt – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt kivéve – kizárja a keresőtevékenység lehetőségét.A jogszabály alkalmazásában [Eb-tv. R. 1. § (2) bekezdés p) pontja értelmében] keresőtevékenységnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A többes jogviszonyban álló vállalkozók társadalombiztosítási jogállásának elbírálása, a járulék és egyéb közterhek megállapítása a legtöbb esetben fejtörést okoz az érintetteknek. Különösen akkor, ha – mint jelen esetben is – több jogszabály alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.
1
38
39
40
138