Nyugdíj előtt álló munkavállaló balesete

Kérdés: Lehetséges, hogy nem kéri a munkaviszonya megszüntetését és a nyugdíjazását az a munkavállaló, aki úti balesetet szenvedett, és emiatt előreláthatólag hosszabb ideig baleseti táppénzre jogosult, de egy hónap múlva betölti a nyugdíjkorhatárát? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak ebben az esetben, ha a létszámkeret miatt mindenképpen meg kívánja szüntetni a dolgozó jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.Az Eb-tv. 55. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés: Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?
Részlet a válaszából: […] Igen. A kérdésben említett – Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése szerinti – mentesség valamennyi adóalap tekintetében alkalmazandó, tehát a más EGT-tagállamban biztosított (és ezt az A1-es igazolással igazoló) személy jövedelmét nem terheli szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Kedvezményszabály alkalmazása táppénz megállapítása során

Kérdés: Az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményszabály értelmében, ha a biztosított az irányadó időszakban azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig az egészségbiztosítás egy másik pénzellátásában részesült, akkor a jelenlegi táppénz összegét az utolsóként megállapított ellátás alapján kell megállapítani, ha annak összege az eredetileg kiszámolt összegnél kedvezőbb. Helyesen értelmezi a kifizetőhely, hogy az utolsóként megállapított ellátásként csak olyan ellátást lehet figyelembe venni, ami az irányadó időszakban lett megállapítva?
Részlet a válaszából: […] Az előzményszabály lényege valóban ez, azzal azonban kiegészítjük, hogy ez csak abban az esetben alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló munkáltatónál elért jövedelem figyelembevételével került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyes kft. GYED-ben részesülő tagjának munkavégzése

Kérdés: Végezhet tevékenységet a saját egyszemélyes kft.-jében a tag abban az esetben, ha gyermeke kétéves koráig, 2024. július 9-ig gyermekgondozási díjban részesül? Elszámolhat részére a társaság havi 40.000 forint összegű megbízási díjat, illetve esetleg dolgozhat részmunkaidős munkaviszony keretében is?
Részlet a válaszából: […] Általános esetben a GYED mellett korlátlanul lehet munkát végezni. Ez azt jelenti, hogy az egyszemélyes kft. tagja megbízási jogviszonyban és munkaviszonyban is dolgozhat a saját társaságában, és nincs megkötés arra vonatkozóan sem, hogy milyen összegű jövedelmet szerezhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Örökbefogadói díj

Kérdés: Milyen dátumtól kell számolni az örökbe fogadó szülő részére járó 168 napos örökbefogadói díjat az alábbi esetben?
A munkavállaló örökbe fogadott egy 5 és fél éves gyermeket, amiről 2023. június 1-én tájékoztatta a munkáltatóját. A dolgozó által bemutatott igazoláson szereplő adatok szerint a barátkozás idejének megkezdése 2023. április 26., amelytől számított 90 napon belül a munkavállaló 10 nap szabadságra jogosult, ezt a munkáltató ki is adta a 2023. június 1-jétől június 14-ig tartó időszakra.
A határozatban szereplő adatok szerint a 2023. május 11-től június 10-ig tartó 30 napos gondozási idő eredményesen eltelt (azaz a gyermek 2023. május 11-én az örökbe fogadó szülőkhöz költözött), 2023. június 22-én pedig az örökbefogadás véglegessé vált. Jogosult lesz a teljes 168 napos örökbefogadói díjra ebben az esetben a szülő?
Részlet a válaszából: […] Az örökbefogadói díj 2020. január 1-jétől állapítható meg. A jogosultság feltételei az Eb-tv. 42/H.§ -a alapján:– a gyermek által betöltött 2. (ikergyermek esetén 3.) életév,– a gyermek nevelésbe vétele napját megelőző két éven belül legalább 365 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
Kapcsolódó címke:

Táppénzfolyósítás megszüntetése, táppénz iránti igény elutasítása

Kérdés: Megszűnik a keresőképtelenség miatt megállapított táppénzjogosultság abban az esetben, ha a kormányzati intézkedés keretében az álláshely elvonása a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát megszünteti?
Részlet a válaszából: […] A munkajog szabályozási rendszerét érintően kiemelt figyelem kíséri a foglalkoztatási jogviszonyok megszüntetésének egyes lehetséges okait.A munkaügyi konfliktusok többsége a jogviszony-megszüntetés esetköréből ered, mert az egyes állások megtartásának garanciája vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Megbízott táppénzjogosultsága

Kérdés: Miként oldható fel a megbízási díjban részesülő munkavállaló biztosítási jogviszonyával és táppénzjogosultságával kapcsolatos alábbi probléma? A kifizető társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkezik, és megbízási jogviszonyban foglalkoztat egy személyt folyamatosan. A megbízott havi megbízási díja 200 ezer forint, tehát a biztosítása minden hónapban fennáll. Az említett személy április hónap végén keresőképtelen lett, de erre a hónapra számfejtésre került számára a teljes megbízási díj, így táppénzre csak május hónaptól jogosult. Május hónapra viszont nem részesül megbízási díjban, így értelemszerűen a járulékalapot képező jövedelme alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Abban az esetben viszont, ha nem terjed ki rá a biztosítás, táppénzre sem jogosult.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy folyamatos megbízási jogviszonyban áll a céggel, amely alapján – mivel a havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát – kiterjed rá a biztosítás.A Tbj-tv. 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Természetesen az elért kereset nagysága és a szolgálati idő mennyisége befolyásolja az öregségi nyugdíj összegét, de a teljes munkaidőtől eltérő, csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent hátrányt. Nézzük meg jobban, hogyan számolják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Átalányadózó őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Mi a szociálishozzájárulásiadó-alapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egy őstermelők családi gazdaságának tagja, 2022 márciusában kezdte meg a tevékenységét nappali tagozatos hallgatói jogviszonya mellett, és a bevétele 10 millió forint volt? Milyen összeggel kell kalkulálnia 2023. év vonatkozásában, ha a tervezett bevétele hozzávetőlegesen 15 millió forint lesz, és közterhei elszámolására az átalányadózást választotta?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége alapvetően három tényezőtől függ: a bevétele összegétől, a választott adózási módtól, illetve a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségétől.A kérdésben említett őstermelőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
1
…
24
25
26
…
141