544 cikk rendezése:
71. cikk / 544 CSED maximuma
Kérdés: Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a munkavállalót megillető CSED maximuma 2023-ban havi 232.000 forint lehet, tekintettel arra, hogy az Eb-tv. R. 26. §-a alapján nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeget? Ez azt jelenti, hogy ha pl. a munkavállaló keresete havi 700.000 forint, akkor is maximum 232.000 forint összegű CSED-et fog kapni? Hol található a CSED-maximumra vonatkozó egyértelmű jogszabály?
72. cikk / 544 Nyugdíj előtt álló munkavállaló balesete
Kérdés: Lehetséges, hogy nem kéri a munkaviszonya megszüntetését és a nyugdíjazását az a munkavállaló, aki úti balesetet szenvedett, és emiatt előreláthatólag hosszabb ideig baleseti táppénzre jogosult, de egy hónap múlva betölti a nyugdíjkorhatárát? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak ebben az esetben, ha a létszámkeret miatt mindenképpen meg kívánja szüntetni a dolgozó jogviszonyát?
73. cikk / 544 Két gyermek után egyidejűleg járó ellátások
Kérdés: Jogosult lehet CSED-re a második gyermek születése napjától az édesanya abban az esetben, ha a nagyobb gyermek után az apa vette igénybe a GYED-et a gyermek kétéves koráig? A dolgozó 2020. október 19-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke 2021. szeptember 28-án született, CSED-re nem volt jogosult, mivel nem rendelkezett a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel, ezért a szülés napjától táppénzben részesült, majd 2022. január 1-jén munkába állt. Tekintettel arra, hogy a dolgozó nem volt jogosult GYED-re sem, ezért az ellátást az apa vette igénybe a gyermek kétéves koráig. A dolgozónak 2023. május 24-én megszületett a második gyermeke, a szülés előtt 2023. február 13-tól veszélyeztetett várandósság címén táppénzben részesült, a szülés napjától CSED-et igényelt. Befolyásolja valamilyen módon a jogosultságot, hogy az apa az első gyermekkel még GYED-en van?
74. cikk / 544 Táppénzfolyósítás megszüntetése, táppénz iránti igény elutasítása
Kérdés: Megszűnik a keresőképtelenség miatt megállapított táppénzjogosultság abban az esetben, ha a kormányzati intézkedés keretében az álláshely elvonása a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát megszünteti?
75. cikk / 544 Beteg gyermek miatti leszázalékoltatás
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?
76. cikk / 544 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés: Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
77. cikk / 544 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
78. cikk / 544 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
79. cikk / 544 Rehabilitációs ellátás
Kérdés: Megállapítható a rehabilitációs ellátás annak a személynek, aki nem végez munkát, de tiszteletdíjat kap egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagjaként?
80. cikk / 544 Ügyvezetés külföldi munkaviszony mellett
Kérdés: Maradhat továbbra is ingyenes megbízás keretében ügyvezető egy kft.-ben az a magánszemély, aki az ügyvezetés mellett eddig Magyarországon állt heti 40 órás munkaviszonyban, de ez a jogviszonya hamarosan megszűnik, a továbbiakban a cég ausztriai központjában fog dolgozni folyamatos munkaviszonyban, és ott is lesz biztosított? Van valamilyen lehetőség arra, hogy a magyar egészségügyi ellátásra is jogosult maradjon, tekintettel arra, hogy az állandó lakcíme Magyarországon marad, Ausztriában pedig ideiglenes lakcíme lesz? Kell valamilyen közterhet fizetni a magyar kft.-ben az ügyvezető után a magyar munkaviszony megszűnése miatt? A kft.-ben az ügyvezető nem rendelkezik tulajdonrésszel. A cég másik ügyvezetője a 100 százalékos tulajdonos, aki munkaviszony keretében látja el a feladatait.
