572 talált állásfoglalás a biztosítási idő kifejezésre

Kérdés: Miként alakul a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés alatt, amennyiben igazoltan van távol a munkahelyétől? Mi a foglalkoztató teendője a bejelentés és a járulékfizetés tekintetében erre az időszakra vonatkozóan?

Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?

Kérdés: Jelenleg milyen feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíj?

Kérdés: Szükséges megőrizni a jelenléti íveket és a bérjegyzékeket a Tny-tv. 99/A. §-ban foglalt iratmegőrzési kötelezettség teljesítése érdekében, ha az azok adattartalmával megegyező bérkartonok és távollét-nyilvántartó kartonok megőrzésre kerülnek? Ez utóbbiak lényegesen kevesebb helyet foglalnak, és a biztosítási időre, szolgálati időre, jövedelem-kereset adatokra vonatkozó adatszolgáltatás ezen iratokból maradéktalanul teljesíthető. Van mérlegelési jogosultsága a nyilvántartásra kötelezett foglalkoztatónak arra vonatkozóan, hogy mely munkaügyi iratokat őrzi meg, vagy pedig minden egyes munkaügyi iratot köteles megőrizni (abban az esetben is, ha azok adattartalma más megőrzött iratokban is fellelhető)?

Kérdés: Mikortól lesz jogosult CSED-re az a munkavállaló, aki 2022. október 3-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2023. szeptember 1-jétől 2024. augusztus 31-ig édesanyja ápolására tekintettel fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott, de az édesanyja 2024. január 9-én meghalt, így a fizetés nélküli szabadságot megszakítva január 15-én munkába állt, és 2024. március 11-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelen és táppénzt igényelt? A szülés várható időpontja 2024. június 10.

Kérdés: Milyen feltételekkel válhat jogosulttá rehabilitációs ellátásra a munkavállaló, illetve hogyan kell megigényelni az ellátást? Meg kell szüntetni a munkaviszonyt az ellátásra való jogosultság érdekében?

Kérdés: Jár a továbbiakban a GYED annak a jogosultnak, aki felmondta a korábbi munkaviszonyát, ami után az ellátást változatlanul a korábbi foglalkoztató által üzemeltetett kifizetőhely folyósítja, mert nem létesített új munkahelyet, de időközben a családjával kiköltözött Ausztriába, és a tajszáma inaktiválásra kerül? Amennyiben jogosult az ellátásra, akkor a magyar vagy az osztrák állam lesz a teherviselő?

Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíjfolyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?