Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó ugyanazon vállalatnál szakmunkástanuló volt 2002. június 30-ig, 2 évig havi 5000 forint ösztöndíjat kapott. Július 1-jétől teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Mi az irányadó időszak a 2002. november hónapban 10 napig tartó betegsége esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdező – feltehetően – a táppénzszámítás szabályaira gondol az irányadó időszak említésével. A keresőképtelenség első 15 napjára, munkaviszony esetében, a betegszabadságra vonatkozó szabályok alapján a távolléti díj 80 százaléka illeti meg a dolgozót....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Passzív táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó biztosítása 2002. 3. 5-én kezdődött. Szerződése 2002. 11. 30-án lejárt. 2002. 11. 27.-2002. 12. 4-ig keresőképtelen. Mikortól jogosult táppénzre, és milyen irányadó időszak alapján kell megállapítani annak összegét?
Részlet a válaszából: […] A biztosított a biztosítási jogviszony megszűnése miatt 2002. december 1-jétől jogosult táppénzre. A keresőképtelenség első napjától a biztosítási jogviszony megszűnéséig – munkaviszony esetén – betegszabadságra jogosult. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

A táppénz százalékos mértéke

Kérdés: A dolgozó 1979-től 1993. december 31-ig folyamatos munkaviszonyban állt. 1994-től 1996. december 7-ig gyermekgondozási segélyben részesült. 1996. december 8-tól 2001. december 10-ig főállású anya volt (gyermeknevelési támogatást kapott), majd 2001. december 11-től 2002. augusztus 22-ig munkanélküli-segélyben részesült. 2002. augusztus 23-tól ismét munkaviszonyban áll, és 2002. október 14-én megbetegedett. Milyen mértékben, és milyen összeg figyelembevételével kaphatja a táppénzt?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság és a táppénz mértékének megállapítása szempontjából a dolgozó 2001. december 11-től rendelkezik folyamatos biztosítási idővel. Az 1979-től 1993. december 31-ig fennálló biztosítási idejét az Eb-tv. 46. § (7) bekezdésében foglaltakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Osztrák állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Helyesen fizetjük-e a 18 százalékos nyugdíj-, a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot és a tételes eho-t az után az osztrák állampolgár után, aki a cégünknél munkavállalási engedély alapján dolgozik, és Ausztriában egyetemi hallgató?
Részlet a válaszából: […] Magyarország és Ausztria között 2001. január 1-jétől hatályban lévő szociálpolitikai egyezmény alapján a Magyarországon munkát végző osztrák állampolgárok biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint a magyar állampolgárokét. Jelen esetben a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az egyénijárulék-fizetési kötelezettség problémáját két jogszabályi hely segítségül hívásával tudjuk egyértelműen megoldani: a Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni, a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Választási lehetőség GYED és GYES között

Kérdés: A keresőképtelen biztosított 60 százalékos mértékű táppénzben részesül, mivel nem rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel. Szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segély mértéke 70 százalék. Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igényelhető gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozási segélyt kell igénybe vennie?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély mértéke valóban 70 százalék, annak ellenére, hogy a biztosított csak 60 százalékos mértékű táppénzre volt jogosult. A gyermekgondozási díj is a naptári napi átlagkereset 70 százaléka. A gyermekgondozási díjnak van havi felső határösszege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Táppénz százalékos mértéke

Kérdés: Milyen mértékű táppénzre lesz jogosult a biztosított, aki keresőképtelensége első napján még nem rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel, de a keresőképtelenség tartama alatt megszerzi azt?
Részlet a válaszából: […] A biztosított 70 százalékos mértékű táppénzre lesz jogosult attól a naptól, amikor a két év folyamatos biztosítási időt eléri.A táppénz összege legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a figyelembe vehető naptári napi átlagkereset 70 százaléka. Ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után

Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül keresőképtelenné válik, és a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Passzív táppénz

Kérdés: Mely esetekben, kinek és meddig jár az úgynevezett passzív táppénz?
Részlet a válaszából: […] Táppénzre az is jogosult, aki a biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Ebből az következik, hogy nem csak az jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató – az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is – köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni és ezekről adatot szolgáltatni.A foglalkoztatónak az igazgatási szervek felhívására, megkeresésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
…
53
54
55