5019 cikk rendezése:
61. cikk / 5019 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
62. cikk / 5019 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
63. cikk / 5019 Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt
Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
64. cikk / 5019 Örökbefogadóidíj-jogosultság
Kérdés: Megállapítható az örökbefogadói díj (ÖFD), és ha igen, akkor hány napra abban az esetben, ha a dolgozó egy 2022. március 10-én született gyermeket 2025. április 28-án örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett, és erre tekintettel 2025. május 1-től kéri az ellátás megállapítását a kifizetőhelytől? A dolgozó 2019. október 1-jétől folyamatos biztosítási jogviszonyban áll jelenlegi munkáltatójánál.
65. cikk / 5019 Apasági szabadság családba fogadott gyermek után
Kérdés: Családba fogadott újszülött esetében az apa jogosult lehet az apasági szabadság igénybevételére? Az apasági szabadság célja, hogy a gyermeknevelés kezdetén az apa is részt vállaljon a gyermek gondozásában/nevelésében. A befogadó apa ugyanúgy kiveszi a részét a gondozással együtt járó feladatokból, mintha saját vagy örökbe fogadott gyermeke lenne.
66. cikk / 5019 Családi pótlék sikertelen érettségi vizsga esetén
Kérdés: Meddig jogosult családi pótlékra a szülő abban az esetben, ha a gyermeke megbukik az érettségi vizsgán?
67. cikk / 5019 Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett
Kérdés: Kell arányosítani az éves kereseti korlát keretösszegét abban az esetben, ha egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy év közben munkát vállal?
68. cikk / 5019 Kifizetőhelyi nyomtatványok
Kérdés: Kötelező a kifizetőhelynek használnia a papíralapú nyomtatványokat a kifizetőhelyi munka során, vagy használható mindenre a számítógépes program, amely egyébként minden szükséges adatot tartalmaz, és valamennyi szükséges nyomtatvány előállítására alkalmas?
69. cikk / 5019 Főállású mezőgazdasági őstermelő álláskeresési járadéka
Kérdés: Fizethet továbbra is őstermelőként járulékot egy főállású, biztosított mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha álláskeresési járadékot, illetve majd NYEST igényel, vagy a kettő kizárja egymást?
70. cikk / 5019 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?