Nyugdíjba vonuló kormánytisztviselő szabadságmegváltása

Kérdés: Kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya 2026. augusztus 2-án megszűnt, az öregségi nyugdíjkorhatárt pedig 2026. augusztus 3-án töltötte be, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A fel nem használt szabadság pénzbeli megváltására csak a jogviszony megszűnését követően, későbbi időpontban kerül sor. Figyelembe vehető a szabadságmegváltás összege az öregségi nyugdíj összegének megállapításakor annak ellenére, hogy azt csak a biztosítási jogviszony megszűnését követően fizetik ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megszűnését követő negyvenedik napon kell megváltani.Az így kifizetett összeg azonban – a Tbj-tv. 30. §-a alapján, miszerint a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Munkabérelőleg levonása betegszabadságból, táppénzből

Kérdés:

A munkavállaló nyilatkozatával hozzájárult a részére megelőzően folyósított munkabérelőleg munkabérből történő levonásához. Időközben bekövetkezett keresőképtelensége okán a hozzájáruló nyilatkozatát kiterjesztette a táppénzellátására is. A nyilatkozat felhatalmazása alapján megteheti a munkáltató, hogy a táppénzből vonja le az esedékessé vált munkabérelőleget?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...terjed ki. A táppénz nem minősül munkabérnek, ezért abból a munkabérelőlegből eredő követelést sem a munkáltató, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely, sem pedig – központosított illetményszámfejtés esetén – a Magyar Államkincstár nem vonhatja le. Erre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Családi pótlék

Kérdés: Jogosult-e továbbra is magyar családi pótlékra az a család, amely néhány hónapja külföldre költözött, de ezt nem jelentette be az ellátást megállapító szervnek? Milyen következménye lehet a bejelentés elmulasztásának?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az Európai Unión belül valósul meg, a tagországok között meg kell határozni, melyik lesz az elsődleges teherviselő fél, a lakhely és a biztosítás fennállása alapján, vagyis kinek a kötelessége folyósítani a családi ellátásokat. Ilyenkor a másik ország esetlegesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Szociális hozzájárulási adó megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetni egy társasház által megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott takarító után abban az esetben, ha a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért a megbízott nem válik biztosítottá? Amennyiben igen, alkalmazható a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogviszonyból származó jövedelem után akkor is meg kell fizetni (kivéve, ha nyugdíjas személyről van szó), amennyiben az nem éri el a biztosítási összeghatárt, és nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben említett szakképzettséget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Téves járuléklevonás utólagos rendezése

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkáltató vagy más kifizető utólag észleli, hogy a természetes személyt terhelő társadalombiztosítási járulékot nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg vagy vonta le, a hibát haladéktalanul rendeznie kell. A társadalombiztosítási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Minimumjárulék fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem szükséges szakképesítés – alapulvételével a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.(Kéziratzárás: 2026. 08....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Magánállatorvos többes biztosításban

Kérdés: Egy szolgáltató állatorvosi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egy zrt.-nél választott tisztségviselőként látja el feladatait, amelyért tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj összege eléri a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Mentesül ebben az esetben egyéni vállalkozóként a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben nem, milyen jogviszonykóddal kell a biztosítási jogviszonyt bejelenteni, és szükséges-e ehhez a részére tiszteletdíjat fizető társaságtól igazolást beszerezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogviszony a magánállatorvosként fizetendő járulékfizetési kötelezettségére nincs hatással.Az egyéni vállalkozó (társadalombiztosítási szempontból e körbe tartozik a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Biztosítás több megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője tartós megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői feladatait havi díjazás ellenében. Emellett ugyanazon társaság részére más feladatok ellátására esetenként külön megbízási szerződéseket is köt, amelyek alapján a díjazás önmagában nem éri el a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Meg kell állapítani a biztosítási kötelezettséget valamennyi jogviszony tekintetében külön-külön, vagy ezek elbírálása során figyelembe kell venni a tartós megbízási jogviszonyból származó díjazást is? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

CSED vér szerinti apa részére

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónknál nyolc éve folyamatos munkaviszonyban álló munkavállaló vér szerinti apaként kíván csecsemőgondozási díjat igényelni. Jogosultsága az Eb-tv. 40. §-a (4) bekezdésének h) pontján alapul, mivel a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Az apa a gyermek születése óta folyamatosan keresőtevékenységet folytat, ezért a CSED-et a gyermek születését követő 91. naptól kívánja igénybe venni. A kérelem kitöltése során elegendő-e a szülői felügyeleti jog megszűnését igazoló határozat csatolása, vagy szükséges külön nyilatkozatot tenni a keresőtevékenységről is? A CSED megállapításáról szóló döntés meghozatalakor alkalmazható-e a Magyar Államkincstár által közzétett egyszerűsített határozatminta?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eb-tv. 40. §-a (4) bekezdésének h) pontja alapján csecsemőgondozási díjra jogosult a csecsemőt gondozó vér szerinti apa is, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. A törvény szerint az ellátás ebben az esetben attól a naptól jár, amikortól a szülő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után

Kérdés:

Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...társadalombiztosítási szabályok alapján a munkavállaló nem minősül saját jogú nyugdíjasnak akkor sem, ha már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de továbbra is rokkantsági ellátásban részesül. A Tbj-tv. saját jogú nyugdíjas fogalma kizárólag azokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
1
…
5
6
7
…
529