Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...adó megfizetése alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának számításánál kizárólag az egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni.Az osztalék nem képez járulékalapot, tehát nem tartozik ebbe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Jubileumi jutalom közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy közszolgálati dolgozó 40 éves jubileumi jutalmából?
Részlet a válaszából: […] ...levonások terhelik, azaz 15 százalékos személyi jövedelemadó, 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék.A kérdést valószínűleg az indokolja, hogy 2011-ig a jubileumi jutalom után nem kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...mentesülnek, a helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű.A Tbj-tv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis nem terjed ki a biztosítás a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és a vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Mikortól kell megfizetni a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy kisadózó egyéni vállalkozónak, aki eddig nappali egyetemi tanulmányokat folytatott, és havi 25 ezer forint közterhet kellett fizetnie, ha hallgatói jogviszonya augusztus hónapban szűnt meg, de október 15-ig érvényes a diákigazolványa?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a 25. életévének betöltéséig a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.A Tbj-tv. vonatkozásában a diákszövetkezet tagjának biztosítását, illetve a tanulók vagy hallgatók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát ille-tően a Tbj-tv. ? R. valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Második gyermek szülése

Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...időszakban, az időszak utolsó napjához legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, így a táppénz, a CSED, a GYED, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
Részlet a válaszából: […] ...anyának egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. Az Eb-tv. 39. §-a (4) bekezdésének értelmében, ha a biztosítottnak egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, a táppénzre, a CSED-re, a GYED-re, a baleseti táppénzre való jogosultságát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Tb-kiskönyv

Kérdés: Helyesen járt el a főfoglalkozású munkáltató abban az esetben, amikor megőrzési kötelezettségére hivatkozva megtagadta a munkavállaló biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványának kiadását, annak ellenére, hogy a dolgozó mellékfoglalkozású munkahelye kifejezetten kérte? A másik munkahely szeretett volna eleget tenni bejegyzési kötelezettségének, amely így most meghiúsult.
Részlet a válaszából: […] ...az igazolvány az Eb-tv. R. 37. §-ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztatónál található. A jogszabály kimondja, hogy a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság tagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...ő nem minősül kisadózónak, és utána a cégnek semmilyen járulékot sem kell fizetni. Más kérdés, hogy amennyiben ezután nem rendelkezik biztosítással, és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor magánszemélyként terheli majd a Tbj-tv. 39. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Megilleti további 10 hónapra az egészségügyi szolgáltatás azt a kilépő munkavállalót, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben 10 havi végkielégítést kapott, amelyből mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulék levonásra került, vagy elhelyezkedéséig köteles lesz megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítás – főszabály szerint – az alapjául szolgáló jogviszony tartama alatt áll fenn. Különösen igaz ez munkaviszony esetén: a munkaviszony megszűnésének napján véget ér a volt munkavállaló biztosítási jogviszonya is, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Osztrák nyugdíjban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulékfizetésre a továbbiakban egy családi gazdaság tagja, aki eddig Ausztriában dolgozott munkaviszonyban, így nem volt kötelezett járulékfizetésre, szeptembertől azonban Ausztriából nyugdíjban részesül, viszont a magyar nyugdíjkorhatárt még nem érte el? Amennyiben köteles járulékfizetésre, akkor a minimálbér vagy a tavalyi jövedelem lesz a számítás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjasnak tekintendő, így őstermelői jogviszonyában a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján nem terjed ki rá a biztosítás. Ebből következően járulékfizetési kötelezettség e jogviszonyában továbbra sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.
1
138
139
140
516