Felmondási idő és végkielégítés számítása

Kérdés: A végkielégítés és a felmondási idő számításánál figyelembe kell-e venni azt az időszakot, amikor egy 1994-ben alakult és jelenleg is működő kft. alkalmazottai még az egyik – külföldi állampolgárságú – tulajdonos nevén működő képviselet dolgozói voltak? A munkavállalók a kft. megalakulásakor léptek át a cégbe.
Részlet a válaszából: […] ...szóló3/1989. KeM rendelet, amelynek értelmében a külföldiek állandó jellegűkereskedelmi képviseletét Magyarország területén belföldi gazdálkodó szervezet,vagy a külföldi által magyarországi székhelyen létesített közvetlenkereskedelmi képviselet láthatta el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Követelés értékesítésének közterhei

Kérdés: Milyen illeték-, szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek abban az esetben, ha egy kft.-vel szemben fennálló követelését eladná egy másik kft.-nek, amelynek szintén van egy követelése ugyanazzal a céggel szemben, és amelynek a magánszemély a tagja?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 2. § (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségűmagánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed. A 4. § (2) bekezdésszerint "bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában -pénzben (a továbbiakban ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Külföldi vállalkozástól kölcsönzött munkavállaló jogállása

Kérdés: Keletkezik-e magyar társadalombiztosítási jogviszonya a külföldi vállalkozástól munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyarországon munkaviszonyban állódolgozóra – függetlenül attól, hogy a munkáltatója külföldi vagy belföldi -főszabály szerint kiterjed a biztosítás. Ezt a főszabályt azonban felülírhatjákaz EGT-szabályok, illetve a hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Szolgálati idő külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki a férjével szeretne tartani külföldre, ahová külszolgálatra rendelték, de a nyugdíj-biztosítási jogviszonyát nem szeretné megszakítani?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelemszerzése érdekében kötött megállapodás lenne (2. pont).A javasolt megállapodást az a belföldi nagykorú személykötheti meg, aki nem saját jogú nyugdíjas, és: a) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak a magánszemélynek, aki külföldön (nem az Európai Unió valamely tagállamában) él, és ott biztosítási jogviszonyban áll, Magyarországon pedig nem szüntette meg a bejelentett lakcímét?
Részlet a válaszából: […] ...közelebbrőlaz egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó szabályozást. A Tbj-tv.39. § (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított ésegészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja,valamint a 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Megállapodás szolgálati időre

Kérdés: Fizethető-e valamilyen módon a nyugdíjjárulék az után a személy után, akinek 2011. május 31-én megszűnik a munkaviszonya, és decemberben meg lenne a 40 éves szolgálati ideje, tehát el tudna menni nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] ...mellett megállapodást köthet a lakóhelye szerint illetékeskormányhivatal nyugdíj-biztosítási igazgatóságán.A megállapodást az a belföldi nagykorú személy kötheti meg,aki nem saját jogú nyugdíjas, és: a) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Álláskeresési támogatásban részesülő munkanélküli egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Be kell-e jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére annak a munka nélküli személynek, aki regisztráltatta magát a munkanélküli-központban, és álláskeresési támogatásra vált jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatási járulékot az a belföldi személyköteles fizetni, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyébjogcímen sem jogosult [Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése]. Tekintettel arra, hogy aTbj-tv. 5. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Levelező tagozatos hallgatók egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Jogosultak-e egészségügyi szolgáltatásra azok a levelező tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban, és semmilyen keresőtevékenységet sem folytatnak?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya alapján nemjogosult orvosi ellátásra. Ilyen esetben a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdését kellszem előtt tartani, mely szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított, ésegészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, havi 5100 forint (napi170...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi illetőségűmagánszemély valamennyi jövedelme belföldön adóköteles. Ez a teljes körűadókötelezettség a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar illetőségű személybelföldről és külföldről származó jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Szerb állampolgár közterhei

Kérdés: Milyen bevallást és hogyan kell elkészítenie annak a szerb állampolgárnak, aki 2010. szeptember 30-ig egy magyar cég alkalmazásában állt, de 2010. április 8-tól külszolgálaton volt Szerbiában, így 183 napnál kevesebbet tartózkodott Magyarországon? Az adók és járulékok megfizetése a munkaviszony megszűnéséig a magyar jogszabályok alapján történt. Vissza tudja-e igényelni valamilyen módon az itteni befizetéseket a munkavállaló, tekintettel arra, hogy Magyarország és Szerbia között nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről?
Részlet a válaszából: […] ...istisztázni kell, hogy mi volt a munkavállaló adóügyi illetősége 2010. évben.Ugyanis az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi illetőségű magánszemélyadókötelezettsége az összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség),míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.
1
15
16
17
33