Találati lista:
331. cikk / 1124 Ellátások alapja második gyermek születésekor
Kérdés: Mi a táppénz alapja 2018-ban annak a kismamának, aki 2013-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik jelenlegi munkáltatójánál, első gyermeke után 2016. május 2-től 2016. augusztus 2-ig táppénzt, 2016. augusztus 3-tól 2017. január 17-ig CSED-et, 2017. január 18-tól 2018. augusztus 2-ig GYED-et kapott, 2018. augusztus 3-tól GYES-en van, és második gyermeke születéséig (ami 2018 novemberére várható) táppénzen lesz? A munkavállaló besorolási bére 160 000 forint/hó, a táppénz napi átlaga pedig 5247,30 forint volt. Szülés után mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja?
332. cikk / 1124 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy 57 százalékos egészségi állapottal rendelkező, B1-es kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, akinek a megváltozott munkaképességét 2018-ban állapították meg? Havi 25 ezer vagy havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie abban az esetben, ha bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá?
333. cikk / 1124 Táppénz figyelembevétele nyugdíjszámításnál
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának számításakor nem veszik figyelembe az egy évig folyósított 100 százalékos mértékű baleseti táppénz összegét annak ellenére, hogy a jogosultsági idő számításánál ez az időszak is figyelembevételre került?
334. cikk / 1124 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Beleszámítanak a társadalombiztosítási kifizetőhely kötelező létesítésére előírt 100 fős létszámba az alkalmi munkavállalók? Hogyan kell létrehozni a kifizetőhelyet?
335. cikk / 1124 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha egy háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalót a munkavégzésével kapcsolatban 4 óra ledolgozott munkaidő után baleset ér, a munkáját tovább folytatni nem tudja, és az orvos még azon a napon keresőképtelen állományba veszi? Helyes az az eljárás, ha a baleset napjára 8 óra táppénzt folyósítanak, a ledolgozott munkaidőt pedig göngyölik, és figyelembe veszik a munkaidőkeret munkaidejének számítása során? Mi szabályozza pontosan, hogy hány óra munkavégzést kell egész napnak tekinteni?
336. cikk / 1124 Szolgálati idő I.
Kérdés: Melyik időszakok fognak beszámítani a nyugdíjalapba annak a személynek az esetében, aki 1976. szeptember 1-jétől 1979. júliusig ipari tanuló volt, 1979. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig munkaviszonyban állt, 2001. október 31-ig munkanélküli-segélyt kapott, majd rehabilitált volt 2011-től 2013-ig, amely időszak alatt 4 órás munkaviszonyban állt 2012. december 5-től 2013. február 3-ig? Az érintettet ezt követően ismét leszázalékolták.
337. cikk / 1124 Baleseti táppénz időtartama
Kérdés: Meddig folyósítható a baleseti táppénz annak a munkavállalónak, aki 2017. december 11-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, korábban 2016. december 7-től 2017. december 6-ig baleseti táppénzben részesült, és 2018. május 10-től korábbi üzemi balesetéből eredően ismét keresőképtelenné vált, és előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen marad?
338. cikk / 1124 Táppénz alapja, időtartama
Kérdés: Meddig lesz jogosult táppénzre, és mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak, aki 2018. február 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2018. június 4-től keresőképtelen, és betegszabadságát már kimerítette, így az első naptól táppénzt kap? A dolgozó munka-bére 300?000 forint/hó, előzetes szerződéses munkaviszonya 2017. április 3-tól 2017. április 23-ig tartott, és e jogviszonyában bekövetkezett üzemi balesetéből kifolyólag baleseti táppénzben részesült 2018. január 31-ig.
339. cikk / 1124 Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt
Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
340. cikk / 1124 Felhasználási szerződés
Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
