GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódlás folyamatában az érintetett munkavállaló gyermekgondozási díjban részesült, munkát nem végzett. A gyermekgondozási díj lejártát követően foglalkoztatási jogviszonyát nem tartja fenn, ezért a jogviszony megszűnésével összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Próbaidő

Kérdés: Mikor jár le napra pontosan a próbaideje annak a munkavállalónak, akit 2018. június 25-től foglalkoztatnak 3 hónapos, illetve 90 napos próbaidő kikötése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal?- meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. A 2018. június 25-től 3 hónapos próbaidő kikötése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.
Kapcsolódó címke:

Munkavégzés munkaszüneti napon

Kérdés: Kiküldheti a munkáltató egynapos külföldi munkavégzésre a dolgozóját október 23-án, vagy bármely más munkaszüneti napon abban az esetben, ha az általános munkarend szerinti beosztásban dolgozik, és a munkaszüneti napon történő munkavégzés – ami külföldön természetesen munkanap – mindenképpen szükséges a vállalkozás működéséhez? Amennyiben elrendelhető a munkavégzés, akkor milyen pótlékokat kell fizetni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...elrendelését. Munkaidőkeret alkalmazásának hiányában az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében tehát nem kizárt a munkaszüneti napi munkavégzés, de azt csak rendkívüli (munkaidő-beosztástól eltérő) munkavégzés keretében tudja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...megoldásokat, a jelenleg hatályos jogszabályi keretek figyelembevételével.Az Eb-tv. 2013. július 5-ig az 56. § (1) bekezdésében tartalmazott egy mondatot, amely szerint: "A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri."...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység jellege és volumene milyen részvételt igényel. Például, ha egy napi 8 órás nyitvatartási idővel rendelkező boltról van szó, akkor nehezen képzelhető el, hogy ez heti 10 órás munkaviszony mellett (más személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
Kapcsolódó címke:

Visszalépés társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Befizetheti a felvett tőkének megfelelő összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az a nyugdíj előtt álló magánszemély, aki 2010-ig magánnyugdíjpénztári tag volt, de a pénztár jogutód nélkül megszűnt, és ezért visszafizette a tagjainak a korábban befizetett tőkét, valamint a hozadékokat? Van lehetőség a visszalépésre ebben az esetben annak érdekében, hogy az érintett a nyugdíjkorhatár betöltése után a teljes nyugdíjra jogosultságot szerezzen?
Részlet a válaszából: […] ...két egyszerű feladatot valós adatokkal elvégezzük, 1 egésznél mindig kisebb számot kapunk, azaz a magánnyugdíjpénztári tagságát megtartott személy a társadalombiztosítás nyugellátása vonatkozásában jelentős (10-20 százalék körüli) veszteséget kénytelen elkönyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
Részlet a válaszából: […] ...akit főszabály szerint havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel. Csakhogy ez alól a GYET folyósításának tartama alatt mentesül a Tbj-tv. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-a (1) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Beltag személyes közreműködése

Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. a társaság tevékenységében való személyes közreműködésről szó szerint valóban nem rendelkezik, a 3:156. §-ban viszont kimondja, hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. A 3:155. § arról is rendelkezik, hogy a betéti társaságra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Saját jogú nyugellátásnak minősül az öregségi nyugdíj, az 52/2011. Korm. rendelet alapján folyósított öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett hölgy jelenleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik: egy munkaviszonnyal, illetve egy társas vállalkozói jogviszonnyal. Ez utóbbiban – tagi jövedelem híján – heti 36 órát elérő jogviszonyára tekintettel járulékfizetési kötelezettség nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
Kapcsolódó címke:
1
213
214
215
674