Találati lista:
21. cikk / 77 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
22. cikk / 77 Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjnak minősül a foglalkoztatás szempontjából a nyugdíj előtti álláskeresési segély? Milyen feltételekkel végezhető keresőtevékenység az ellátás folyósításának ideje alatt?
23. cikk / 77 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
24. cikk / 77 1957-ben született nő nyugdíja
Kérdés: Jogosult lehet a nők kedvezményes nyugdíjára az az 1957-ben született nő, aki az általános iskolai tanulmányai befejezését követően munkába állt, három gyermeket szült, melyek közül kettő után összesen 6 évig részesült GYES-ben, a harmadik gyermeke súlyosan fogyatékos, 14 éve otthon ápolja, és ápolási díjat kap? Jelenleg 36 év jogosultsági idővel rendelkezik, egészségi állapota ötvenszázalékos, és rehabilitálható.
25. cikk / 77 Keresőképtelen munkavállaló táppénzigénye
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki 2018 őszén több alkalommal is gyermekápolási táppénzen volt 3 és fél éves gyermeke betegsége miatt, de a munkabér-elszámoláson ezek az időszakok úgy vannak feltüntetve, hogy a biztosítás szünetelt, és a táppénzt sem kapta meg annak ellenére, hogy leadta a keresőképtelenségről szóló igazolást? A munkavállalót regisztrált álláskeresőként, támogatással vette fel a munkáltatója, de a támogatás és a kötelező továbbfoglalkoztatás időszaka már lejárt.
26. cikk / 77 Tartósan álláskereső személy foglalkoztatása
Kérdés: Jogosult valamilyen kedvezményre a munkáltató abban az esetben, ha 2018. november 15-től tartósan álláskereső munkavállalót kíván foglalkoztatni? Amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel vehető igénybe a kedvezmény?
27. cikk / 77 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjazás esetén
Kérdés: Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményből még hátralévő részt a foglalkoztató abban az esetben, ha a dolgozója tartósan munkanélküli volt, így közel egy éve ezen a címen igénybe veszik utána a kedvezményt, a dolgozó azonban 2018. január hónapban betölti a nyugdíjkorhatárt, ezért a munkaviszonyát január 16-án megszüntetik, de január 17-én már újra alkalmazni kívánják?
28. cikk / 77 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény
Kérdés: Jogosult lesz továbbra is a tartósan munkanélküli foglalkoztatására tekintettel járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre a foglalkoztató cég abban az esetben, ha az érintett munkavállaló 2017. november 10-től saját jogú nyugdíjas lesz, ezért egy napra megszüntetik a munkaviszonyát, de november 11-től újra szeretnék foglalkoztatni? A kedvezményes időszakból még 7 hónap van hátra.
29. cikk / 77 GYED-ben részesülő munkavállaló
Kérdés: Kell valamilyen bejelentést tenni abban az esetben, ha a biztosított édesanya visszamegy dolgozni a munkahelyére? Automatikusan kapja tovább a GYED-et, majd utána a GYES-t a jelenleg 15 hónapos gyermeke után, vagy igényelni kell az ellátásokat?
Kaphatja tovább a GYED-et az édesanya abban az esetben, ha a jelenlegi munkahelyén felmondaná a jogviszonyát, majd munkanélküli-ellátást igényelne?
Kaphatja tovább a GYED-et az édesanya abban az esetben, ha a jelenlegi munkahelyén felmondaná a jogviszonyát, majd munkanélküli-ellátást igényelne?
30. cikk / 77 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
