Béren kívüli juttatások


Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. február 23-án (168. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2875

[…] mint általános szabályok szerinti természetbeni juttatás. A természetbeni juttatások – kivéve a társaságiadó-alany által nyújtott üzleti ajándékot és a reprezentációt – személyijövedelemadó-terhe a juttatási érték 54 százaléka. Ha a természetbeni juttatást biztosított kapja, például alkalmazott, vagy társas vállalkozás tagja, járulékalapot képező jövedelem keletkezik, és emiatt társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A társadalombiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja a természetbeni juttatás adóalapjaként meghatározott érték személyi jövedelemadóval növelt összege, amely után 27 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A társadalombiztosítási járulékot nem az adóval növelt értékre, hanem a természetbeni juttatás értékére vetítve látható, hogy a társadalombiztosítási járulék valójában 41,58 százalékos terhelést jelent. A szakképzési hozzájárulás alanyának minősülő munkáltatónak az adóköteles természetbeni juttatás után szakképzési hozzájárulást is kell fizetnie. Az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás alapja – hasonlóan a társadalombiztosítási járulék alapjához – a személyi jövedelemadóval növelt juttatási érték. Ezért annak értéke a juttatásra vetítve 2,31 százalék. Ha kifizető és a magánszemély között nincs biztosítási jogviszony, akkor az adóköteles természetbeni juttatás értéke után a kifizetőt 27 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Összegezve elmondható, hogy a kifizetőt az alkalmazott után 2010. január 1-jétől a juttatási érték 54 százalékát kitevő személyi jövedelemadó, 41,58 százalékát kitevő társadalombiztosítási járulék, valamint 2,31 százalék szakképzési hozzájárulás terheli, ami a juttatási érték 97,89 százaléka. Az alkalmazottnak nem minősülő biztosított, illetve ha a munkáltató nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak, a juttatást 2010. január 1-jétől 54 százalék személyi jövedelemadó és 41,58 százalék társadalombiztosítási járulék terheli, ami a juttatási érték 95,58 százalékának felel meg. A nem biztosított magánszemély részére nyújtott természetbeni juttatás esetén a kifizetőt 54 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, ami a juttatási érték 81 százaléka. Pénzbeli vagy annak minősülő juttatások esetén a munkáltatót terhelő terhek lényegesen kisebbek, mint korábban. 2010. január 1-jétől 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint a szakképzési hozzájárulás alanyának 1,5 százalékot kitevő szakképzési hozzájárulást kell fizetnie. Pénzbeli juttatásnál a munkavállalót terheli 17 vagy 32 százalék személyi jövedelemadó, a tb-járulék-alap felső határáig 9,5 százalék egyéni nyugdíjjárulék, 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a magánszemély összevonás alá eső jövedelmét 27 százalék adóalap-kiegészítéssel meg kell növelni, ezért a jövedelemre jutó adóterhelés 17 százalékos adókulcs mellett 21,59 százalék, 32 százalékos adókulcs mellett 40,64 százalék. Ugyanakkor a pénzbeli jövedelem tényleges adóterhét nagyban befolyásolja, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.