31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Török állampolgárságú nyugdíjas személy foglalkoztatása
Kérdés: Helyesen értelmezi a leendő foglalkoztató a Tbj-tv. és a 2015. évi XXX. tv. előírásait egy török állampolgárságú, Törökországban öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatására vonatkozóan, amely szerint a Magyarországon lakóhelyet és munkaviszonyt létesítő személy a magyar jog alapján is nyugdíjasnak fog minősülni, így a foglalkoztatással összefüggésben nem keletkezik biztosítási jogviszony? Milyen irat szükséges ebben az esetben ahhoz, hogy a munkavállaló Magyarországon egészségügyi ellátást vehessen igénybe, tekintettel arra, hogy a munkáltató értelmezése szerint a TR/HU 111 nyomtatványt csak kiküldöttek esetében lehet alkalmazni? Szükséges tajszámot igényelni annak ellenére, hogy nem válik biztosítottá a dolgozó?
2. cikk / 31 Kitoloncolt török állampolgár közterhei
Kérdés: Hol kell a továbbiakban fizetnie a járulékot annak a török állampolgárnak, aki 1995 óta Magyarországon él, és egy cég ügyvezetőjeként dolgozik, a felesége magyar, a gyermekeik is itt születtek, de most 5 évre kitoloncolták Magyarország területéről, ezért Szlovákiába ment, és ott céget alapított? Hogyan érinti ez a helyzet az egészség-biztosításra és a nyugdíjra való jogosultságát? Fizetnie kell továbbra is Magyarországon annak ellenére, hogy 5 évig nem jöhet ide?
3. cikk / 31 Apáknak járó pótszabadság elszámolása
Kérdés: Milyen módon igényelhető vissza az apáknak járó pótszabadság idejére kifizetett juttatás?
4. cikk / 31 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
5. cikk / 31 Amerikai-magyar kettős állampolgár egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Jogosult egészségügyi ellátásra Magyarországon egy magyar-amerikai kettős állampolgár, aki Magyarországon született, majd 1956-ban került ki az Amerikai Egyesült Államokba, és jelenleg az év felét Amerikában, a másik felét Magyarországon tölti? Az érintett amerikai nyugdíjban részesül, és Magyarországon rendelkezik bejelentett lakcímmel.
6. cikk / 31 Függő hatályú döntés kivezetése az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak rendszeréből
Kérdés: Milyen formában változott meg a kifizetőhelyek esetében 2020. július 1. napját követően a sommás eljárás helyett teljes eljárásra való áttérésre vonatkozó értesítési kötelezettség?
7. cikk / 31 Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
8. cikk / 31 Rokkantsági ellátás összegének csökkentése
Kérdés: Van értelme a fellebbezésnek az alábbi esetben? 2010 óta rokkantsági ellátásban részesülő 90 százalékos egészségkárosodott férfi Magyarországról és Romániából is kapja a szolgálati idejének megfelelő ellátást, tekintettel arra, hogy mindkét helyen dolgozott. Az ellátás elbírálása során a magyar nyugdíjfolyósító hivatalból kérte a román féltől az arányos részt az ottani 9 év munkaviszony alapján. Az évek során több alkalommal is felülvizsgálták az állapotát az orvosi leletei és egyéb iratai alapján, mert az állapota nem tette lehetővé a személyes megjelenést. A?legutóbbi, 2019. április hónapban lezajlott felülvizsgálat során a 2015. évben megállapított rokkantsági ellátás összegéből levonták a román nyugellátás összegét, és ezt állapították meg új ellátási összegként, valamint tájékoztatták az érintettet, hogy a korábban jogtalanul felvett ellátást vissza kell fizetnie.
9. cikk / 31 Utólag kifizetett munkabér elszámolása táppénzalapként
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a dolgozó március 11-től folyamatosan keresőképtelen, és a 2018. december 1. napjától megemelkedett munkabérét a munkáltató csak késedelmesen, 2019. február hónaptól utalta az elmaradt különbözettel együtt?
10. cikk / 31 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
