Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor igényelheti-e a munkavállaló az aktív dolgozóként elhunyt házastársa után járó kiegészítést?
Részlet a válaszából: […] ...halálától egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos koráig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb azonban a 8. életévének betöltéséig. Ez a korhatár a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 14. életév.Az Mt. rendelkezései szerint a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Éjszakai pótlék

Kérdés: Egy fuvarozócég gépkocsivezetőinek a munkaideje a fuvaroktól függően alakul. Általában éjszaka 2, illetve 4 órakor kezdik el az autó áruval való megpakolását, és ezután indulnak útnak a szállítmánnyal. A műszakot az út hosszától függően napközben fejezik be. Megilleti-e a dolgozókat a 15 százalékos éjszakai pótlék, illetve a 30 százalékos műszakpótlék, s ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 117. § d)-e) és g)-h) pontjai foglalkoznak a több műszakos munkarend és az éjszakai műszak fogalmával. E szerint "d) éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;e) több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Jubileumi jutalom

Kérdés: 40 éves jubileumi jutalmat kinek és mikor kell fizetni? (A munkavállaló az első munkahelyén dolgozik 1962-től a mai napig, közben 2 évig katona volt.)
Részlet a válaszából: […] ...idő betöltésének napján esedékes.A jubileumi jutalom mértéke a fenti jogviszonyban ledolgozott évek számától függ, ötévenként 1 havi illetménnyel növekszik: 25 évi szolgálat után kéthavi, 30 évi jogviszony után háromhavi, 35 évi munkában töltött idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Adatszolgáltatási kötelezettség időtartama

Kérdés: Milyen jogszabályok írják elő, hogy a foglalkoztatóknak gyakorlatilag időbeli korlát nélkül biztosítaniuk kell az általuk foglalkoztatott személyek biztosítási jogviszonyára, valamint kereseti-jövedelmi adataira vonatkozó bizonylataik ellenőrzését a nyugdíj-biztosítási revízió számára?
Részlet a válaszából: […] ...– melyek járulékra nem irányulnak – viszont nem az Art. rendelkezéseit, hanem a Tny-tv. szabályait kell elsődlegesen alkalmazni. Ennek 100. §-a határozza meg az ellenőrzések körét, illetve végrehajtási rendeletének 89/A §-a kimondja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Végelszámoló beltag biztosítása

Kérdés: Bt. végelszámolással szűnik meg, a végelszámoló a bt. beltagja. Meddig áll fenn a biztosítás, és meddig a járulékfizetési kötelezettség? Ugyanezen bt. kültagja táppénzben részesül, a táppénz folyósításának megszűnésével hogyan alakul az ő biztosítása?
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás alatt nem vitatható tény, így a tagsági jogviszony fennállása sem lehet kétséges ezen időszakban. A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján társas vállalkozóként mindaddig biztosítási kötelezettség alá tartozik, amíg a cégbíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Kell-e tételes eho-t fizetnie annak a saját jogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, aki egyidejűleg kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó jövedelmet szerez, mely után az 5 százalékos mértékű baleseti járulékot egyéni vállalkozásában megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 7. § (1) bekezdésének g) pontja szerint nem kell megfizetni a tételes eho-t annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja. Ugyanakkor az Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a tételes eho-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Vegyes jellegű juttatás közterhei

Kérdés: Az Szja-tv. 1. melléklet 7.11. pontja szerint adómentes bevétel a "... munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése". Értelmezésük szerint az idézett jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a jogszabály csak a munkavállaló szempontjából tehermentesítette ezt a természetbeni juttatást az adófizetési kötelezettség alól, de a munkáltatónak meg kell fizetnie a természetbeni juttatás után a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék eho-t. Helyesen értelmeztük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...jogos, hiszen az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja egyéb indokkal mentesíti a jövedelmeket az adózás alól. A 7.11. pont alapján mentesül az adózás alól a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
501
502
503
514