5451 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Hogyan vonatkozik a Ktv.-t módosító 2000. évi XXXIII. törvény arra a személyre, aki 1960-ban létesített munkaviszonyt, ami áthelyezéssel 1992-ben a Ktv. hatálya alá tartozó jogviszonnyá alakult, és 2004. május hónapban felmentéssel szűnt meg? Jár-e végkielégítés és hány hónapra? A dolgozó előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, amelyet a 2000. évi XXXIII. törvény megjelenése után, de még 2000. május 25. előtt állapítottak meg.

Kérdés: Fennáll-e a védett kor fogalma, amely szerint a munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkaviszonyt annál az 53 éves nőnél, aki 2004 augusztusában 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni? Tudomása szerint 2008-ban jogosulttá válik előrehozott öregségi nyugdíjra.

Kérdés: Mikor szüntethető meg legkorábban rendes felmondással annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2001. március 1. óta dolgozik egy összesen négy alkalmazottat foglalkoztató kft.-nél, 2003. év végén fizetés nélküli szabadságot igényelt, amit a munkáltató – az alacsony létszám miatt – nem tudott számára engedélyezni, másnap nem jelent meg a munkahelyén, hanem telefonon jelentette be, hogy terhes, és a szülés várható időpontjáig, 2004. július 26-ig táppénzen lesz? Milyen fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak a felmondással összefüggésben?

Kérdés: Milyen módon szüntethető meg a munkaviszonya, és felmondás esetén milyen juttatásokra jogosult az a dolgozó, akit 1990-ben megválasztottak polgármesternek, és azóta is betölti ezt a tisztséget? Az akkor érvényben lévő jogszabályok alapján a munkaviszonyt nem kellett megszüntetni, így munkáltatójánál még mindig állományban van. Módosultak-e a törvények 1990 óta?

Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az az édesanya, aki 2003. március hóban fejezte be tanulmányait egy felsőfokú oktatási intézményben, ahol nappali tagozatos hallgatóként egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányokat, 2004. március 1-jén passzív jogú GYES mellett napi 4 órás munkaviszonyt létesített havi 110 000 forint munkabérért, és második gyermeke 2004. május 20-án született, mely időponttól a GYES folyósítását beszüntették?

Kérdés: Megszakítás nélkülinek vagy készenléti jellegűnek minősül-e azoknak az éjszakai portásoknak a munkarendje, akik egy naponta 6.00 óra és 22.00 óra között üzemelő művelődési házban állandó éjszakásként 18.00 óra és 6.00 óra között látják el szolgálatukat, heti váltásban hétfőtől vasárnapig, a következő héten pedig pihennek? A portások tényleges intézkedése csak esemény kapcsán szükséges. A dolgozók a személyi alapbérükön felül 7,5 százalékos délutáni és 15 százalékos éjszakai pótlékot is kapnak.

Kérdés: Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?

Kérdés: Rendkívüli munkaidőnek kell-e számfejteni, és kell-e 50 százalékos pótlékot fizetni a dolgozók részére abban az esetben, ha az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó üzletek felváltva tartanak nyitva szombatonként 8.00-12.00 óra között, és a cégtől e helyett a nap helyett szabadnapot kapnak a következő hét hétfőjén?

Kérdés: Milyen adó- és járulékbefizetési kötelezettségek terhelték 2004 előtt, és terhelik 2004. január 1-jétől a tanulmányi szerződés alapján a kft. tevékenységéhez szükséges ismereteket adó felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló – a cégnél jelenleg is munkaviszonyban álló, de munkát nem végző – kft.-tagnak havonta folyósított200 000 forintos tanulmányi támogatás után a kft.-t, illetve az érintett magánszemélyt?

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?