5407 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Milyen szabályokat kell alkalmaznia annak a cégnek, amely 2010. július hónaptól Hollandiában létesített telephelyére küldi a dolgozók egy részét munkavégzésre, melynek időtartama előreláthatólag fél, illetőleg egy év lesz? A cég értesülései szerint megváltoztak a kiküldetés igazolásának szabályai, és szeretnék, ha a dolgozóik kiküldetését a hollandiai hatóságok is elfogadnák.

Kérdés: Kifizetheti-e adómentesen költségtérítésként az IC hely-, illetve pótjegyárát a munkáltató abban az esetben, ha egy munkavállaló a munkába járáshoz intercityjáratot vesz igénybe?

Kérdés: Hogyan történik a kamatkedvezményből származó jövedelem meghatározása az elszámolásra átadott összeg után? A kiadástól az elszámolás napjáig, vagy a 30. nap leteltét követő időszakra?

Kérdés: Hogyan alakul a nyugdíjjárulék felső határa annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. január 31-ig GYED-ben részesült, április 1-jétől pedig GYES mellett dolgozik?

Kérdés: Jogosult-e Start Plusz kártyára egy betéti társaság személyesen közreműködő tagja, aki jelenleg GYES-ben részesül, és az ellátás mellett munkaviszonyt szeretne létesíteni egy egyéni vállalkozónál? Jogosult-e Start Plusz kártyára?

Kérdés: Elegendő-e a minimálbérnek megfelelő összegű munkabért fizetni egy ruházati bolti eladó részére, vagy kötelező a garantált bérminimumot?

Kérdés: Hogyan azonosítható a munkaügyi, illetve a munkavédelmi felügyelő?

Kérdés: Hány napon belül kell kiadnia a volt munkáltatónak a munkáltatói igazolásokat?

Kérdés: Ki kell-e állítani a jövedelemigazolást és a tb-kiskönyvet, és ha igen, milyen időközönként egy egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló részére? Jogosult-e az arányosan járó szabadságra az az alkalmi munkavállaló, aki egy hónapban 2x5 napot dolgozik? Figyelembe vehető-e az adójóváírás ezeknek a munkavállalóknak az esetében?

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.