Többes jogviszony kisadózó vállalkozás esetén

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely nem jelenti be a személyesen közreműködő tagját, tekintettel arra, hogy a tag egy betéti társaság beltagjaként 2013. január 1-jétől főállású kisadózóként fizeti a közterheket? Mindkét társaság működik, bevételei, valamint költségei is vannak, és alkalmazottat nem foglalkoztat. Érdemes lenne esetleg a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatni, a bt.-ben pedig nem főállású kisadózóként?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás helytelen, a törvényesség visszamenőleges helyreállítására pedig sajnos csupán egyetlen lehetőség van. 2013. január 1-jétől mindenképpen be kell jelenteni a kft.-be a személyesen közreműködő tagot, mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozóként.Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Ügyvezető járulékalapja

Kérdés: Hol található arra vonatkozóan konkrét jogszabályi hely, hogy az ügyvezetőként társas vállalkozónak minősülő tag esetében elég a minimálbér (2014-ben 101 500 forint) alapulvételével megfizetni a járulékokat, és nem kell a garantált bérminimumot figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel első ízben a NAV honlapján 2012. január 17-én megjelent "Tájékoztató a társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselők járulékalapjáról" című tájékoztató foglalkozott, amely az Olvasónk felvetésében megfogalmazott álláspontot tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló járulékai, táppénze

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalótól, illetve mit kell fizetnie a munkáltatónak ebben az esetben? Kaphat táppénzt a szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel. Jelen esetben például, ha 55 év feletti munkavállalóról van szó, igénybe veheti a 2011. évi CLVI. tv. 462/B. §-ában részletezett, 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Rokkantsági ellátás iránti igény beadása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontját annak a munka­vállalónak az esetében, aki 2013 júliusában fejezte be az iskolai tanulmányait, szeptember 25-től november 15-ig munkaviszonyt létesített, de a rokkantsági ellátásra vonatkozó igényét csak január elején terjesztette elő, mert az orvosi szakvéleményt december közepén kapta meg? A kérelem benyújtása előtt közvetlenül kell rendelkezni legalább 30 nap egybefüggő biztosítási idővel, vagy a benyújtás előtt bármikor megszerezhető ez a jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...segítendő, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásához kapcsolódó valamennyi jogosultsági feltételt érdemes áttekinteni.A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében az említett ellátásokra az jogosult, aki– megváltozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címke:

Kártérítés késedelmi kamatának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy szól, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Internetszolgáltatás

Kérdés: Egyes meghatározott juttatásnak minősíthető az internet-előfizetés, illetve a mobiltelefonokra előfizetett internetcsomag az Szja-tv. 70. §-a szerint, vagy kizárólag a telefon-előfizetési díj és a percdíjak minősülnek ilyen juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül:"a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni ügyvéd szülése

Kérdés: Kell szüneteltetni az ügyvédi tevékenységet a TGYÁS és a GYED igénybevételének ideje alatt annak az egyéni ügyvédnek az esetében, aki várhatóan 2014. május 9-én fog szülni, de a terhességi-gyermekágyi segélyt már a szülést megelőzően igénybe kívánja venni? Mi történik akkor, ha szünetelteti a tevékenységét az ellátások igénybevétele alatt?
Részlet a válaszából: […] ...személyes folytatását ezen ellátások folyósításának időszaka alatt, ellenkező esetben az ellátásokra jogosultság megszűnik [Eb-tv. 41.§ (1) bekezdés b) pont, 42/C. § a) pont].Társadalombiztosítási értelemben az ügyvédi tevékenység szüneteltetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Második gyermek születése

Kérdés: Jogosult lesz egyidejűleg a GYED-re és a TGYÁS-ra az az édesanya, akinek első gyermeke 2012. április 5-én született, a második gyermek születésének várható időpontja pedig 2014. január 20-a volt, de 2013. december 30-án megszületett?
Részlet a válaszából: […] ...azaz az ellátások egyidejűleg történő folyósítása. Az új jogszabályi rendelkezéseket abban az esetben lehet alkalmazni, ha 2013. december 31-ét követően a családban újabb gyermek születik. Mivel a második gyermek 2013. december 30-án született, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címke:

TGYÁS alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2004. október 11-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, első gyermeke 2011. július 7-én született, a TGYÁS lejártát követően GYED-et kapott, 2013. július 8-tól GYES-ben részesült, és második gyermekét 2014. május 5-re várja? A munkavállaló szerződés szerinti jövedelme 273 000 forint. Valóban igaz, hogy az ellátás nem lehet kevesebb a korábban folyósított összegnél?
Részlet a válaszából: […] ...összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani, mivel 2013. január 1-jétől a szülését megelőző napig nem rendelkezik jövedelemmel.2013 júliusától új szabály, hogy az ellátások naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címke:

Ellátások második szülés esetén

Kérdés: A munkavállaló 2010. március 1-jétől áll alkalmazásban jelenlegi munkahelyén, első gyermeke születésétől 2012. október 8-tól TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesült, 2013. december 2-án visszament dolgozni, és egyidejűleg lemondott a GYED-ről, amelynek továbbfolyósítását kérte 2014. január 1-jétől, 2014. április 3-án pedig megszülte második gyermekét. Az első gyermek betegségére tekintettel az apa 2014. március 3-tól március 21-ig keresőképtelen volt. Az édesanya részére a GYED-et a korábban megállapított összegben folyósítja a kifizetőhely. Jár GYÁP az apának, illetve milyen ellátásokra jogosult az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...anya 2014. január 1-jétől a gyermek 1 éves kora után a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett korlátlan időtartamban dolgozhat. Ez a rendelkezés vonatkozik a 2014. január 1-jét megelőzően született gyermekek szüleire is. Tehát az anya 2014...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
1
258
259
260
542