Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. október 24-én (447. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7683

[…] (teljes vagy rész-) munkaidő mértékével kell elszámolni.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadnap nem a munkavállaló pihenőnapja, hanem tulajdonképpen egy kiegyenlítő nap (mondhatni egy "0" órás munkanap), ami a törvényes munkaidő elszámolását könnyíti meg a munkaidőkeret tartama alatt. Ezzel az elszámolási módszerrel tehát erre a "nulla órás munkanapra" is szabadságkiadás történik.Elszámolási és nyilvántartási problémákhoz vezethet ugyanakkor, hogy ebben az esetben munkaszüneti napra még abban az esetben sem számolható el szabadság, ha a munkavállalónak egyébként ezen a napon munkát kellett volna végeznie.Amennyiben a munkavállaló a kérdésben megadott időszakban kíván szabadságra menni, és ezalatt nem volt munkaszüneti nap, akkor a felsorolt 15 naptári napos távollétet figyelembe véve a munkavállaló szabadságnapjainak száma összesen 12 munkanappal csökken, azaz 12 napra kell a számára szabadságot elszámolni, a szerződés szerinti napi munkaidő figyelembevételével.A második módszer szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás eseténa) a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, ésb) a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.Például, ha a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján 12 órában végzett volna munkát, de szabadságot adtak ki neki, akkora) 12 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a szabadságát 12 órával kell csökkenteni, ésb) 12 órára járó távolléti díjat kell a részére megfizetni.Ennek az elszámolási módszernek az alkalmazása esetén a munkavállalót megillető szabadság mértékének számítása a gyakorlatban úgy történik, hogy a munkavállalót megillető […]