Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. október 13-án (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6577

[…] tanulnak.Ha a munkaviszonyban álló biztosított– biztosítotti jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnik meg,– biztosítotti jogviszonya a hónap egészében nem áll fenn a biztosítás szünetelése miatt (a Tbj-tv. 16. § alapján) vagy– az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkora járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.Ezekben az esetekben tehát a járulékfizetési alsó határ összegét nem havi viszonylatban kell meghatározni, hanem naptári naponként a minimálisjárulék--alap harmincadrészének figyelembevételével. Ez alapján 2020-ban naptári naponként 1610 forintot (48 300/30) kell alapul venni. Egy október 18-án kezdődött munkaviszony esetében például ez azt jelenti, hogy 14 x 1610 = 22 540 forint után akkor is meg kell fizetni a járulékokat, ha a tényeges kereset ennél kevesebb volt.A Tbj-tv. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a tárgyhónapban a járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.A munkaviszonyban álló dolgozók esetében a járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában is megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ, vagy akár a magasabb tényleges jövedelme után.A járulékfizetési alsó határ alkalmazása szempontjából a főfoglalkozású munkavállalók és a részmunkaidőben dolgozók között nincsen különbség.Ez nagyon fontos, hiszen a vállalkozások az elmúlt időszakban, sok esetben részmunkaidőben alkalmazták a tulajdonos-ügyvezetőt, alacsony munkaidőre és – ennek megfelelően – nagyon alacsony bérezéssel.Az új szabályok alapján tehát például a heti 5 órában foglalkoztatott ügyvezető részére – a mini-mál-bérről szóló rendelkezések figyelembevételével – számfejtett 20 000 forint összegű járulék-alapot kép-ező jövedelemből a foglalkoztatónak le kell vonni a biztosítottat terhelő 18,5 százalék társada-lom-biztosítási járulékot (3700 forint), a járulék-fizetési alsó határ […]