Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. július 18-án (321. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5453

[…] előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez.Rendelkezésre állási idő minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munka-helyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a ha-tár--átlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő-beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő, továbbá a több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett vagy a fekvőhelyen eltöltött idő.A Kk-tv. az utazó munkavállalókat érintően a munka-hely fogalmát is meghatározza. E szerint munkahely a közúti személyszállítást, illetve áru-fuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végzéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik. Az Mt. ugyan már nem tartalmaz fogalmi meghatározásokat az ún. változó munkahelyre, illetve a szokásosan telep-helyen kívül végzett munkákra vonatkozóan, de a Kk-tv. munkahelyi meghatározásából és a feladatellátás jellegéből is értelemszerűen adódik, hogy a közúti árufuvarozásban részt vevő gépjárművezetők esetén változó munkavégzési helyet jelölnek meg, azonban a munkavállalók jogos érdekeire tekintettel indokolt lenne a változó munkavégzési helyet pl. valamilyen földrajzi behatárolással rögzíteni.A kiküldetés, kirendelés, átirányítás munkajogi fogalmait az Mt. már nem tartalmazza. Ehelyett úgy rendelkezik, hogy a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A kiküldetés korábbi fogalmának a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatás felel meg. A munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatást a munkaszerződésben szereplő munkahelyi meghatározáshoz képest kell megállapítani. Amennyiben e tekintetben a foglalkoztatás során eltérés nem mutatkozik, munkajogi értelemben kiküldetés nem valósul meg, tehát értelemszerűen az időbeli korlátozás sem alkalmazandó.Az Mt. előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ilyen költség merülhet fel például a munkáltató által elrendelt tevékenységével összefüggő utazás során. Az Szja-tv. az ilyen okból felmerült költségek megtérítésére vonatkozó adózási, elszámolási szabályok alkalmazhatósága szempontjából definiálja a hivatali, üzleti utazást, továbbá a kiküldetést.Az Szja-tv. szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő fel-adat ellátása érdekében szükséges utazás, különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a Hszt. szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.A kiküldetés adójogi fogalma magában foglalja a munkajogi értelemben vett kiküldetést, emellett azonban annál tágabb esetkört ölel át, de lényeges, hogy a munkába járás nem tekinthető adójogi szempontból sem hivatali, üzleti utazásnak, sem kiküldetésnek.Abban az esetben tehát, ha a munkavállalók munka-végzése, munkaköri kötelezettségeinek teljesítése semmilyen módon nem kötődik a Hajdú-Bihar megyei telephelyhez, és pusztán arról van szó, hogy a budapesti munkavégzési helyre történő utazást észszerűségi, költségtakarékossági okokból oldják meg a leírt módon, akkor elképzelhető, hogy a budapesti telephelyre történő továbbutazás is munkába járásnak minősülhet, amikor is adózási szempontból nem alkalmazhatók a saját gépjármű hivatali használatára vonatkozó költségelszámolási szabályok, továbbá a két telephely közötti utazás időtartamát a napidíjra jogosultság időtartama számításánál nem lehet figyelembe venni, még akkor sem, ha a munkáltató […]