Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. szeptember 1-jén (284. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4822

[…] szerint a vállalkozási nyereségre (7. cikk) és a szabad foglalkozásból származó jövedelemre (13. cikk) gyakorlatilag ugyanazon szabályok vonatkoznak. A szabad foglalkozás magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési vagy oktatási tevékenységet, valamint az orvosok, ügyvédek, mérnökök, építészek, fogorvosok, művészek, sportolók, könyvelők és könyvszakértők önálló tevékenységét. Ehhez képest minden más gazdasági tevékenységből származó jövedelem a vállalkozási nyereség kategóriába tartozik. Az említett 7. és 13. cikkek értelmében mind a vállalkozási nyereség, mind a szabad foglalkozásból származó jövedelem főszabály szerint csak a magánszemély (vállalkozás) illetősége szerinti államban adóztatható. Ez alól kivételt jelent, hogy ha a személy a tevékenységének kifejtéséhez a másik szerződő államban telephellyel (állandó berendezéssel) rendelkezik, ekkor a jövedelemnek az a része, amely a telephelynek (állandó berendezésnek) tudható be, a másik államban adóztatható. A 13. cikkben megfogalmazásra kerül még egy kivétel, mégpedig ha a magánszemély a vonatkozó adózási évben összesen 183 napot meghaladó időszakot vagy időszakokat tölt el ebben a másik államban. A kérdés ugyan nem tartalmaz részletes információt az amerikai illetőségű zsűritag Magyarországon kifejtett tevékenységének körülményeire, így általánosságban véve az mondható el, hogy a külföldi szakértők, ha hazánkba utaznak, elmondják, előadják meglátásaikat, véleményüket, és jellemzően nem rendelkeznek magyarországi állandó bázissal (berendezéssel), illetőleg a tevékenységük nem hoz létre állandó bázist, így a részükre fizetett díjazás általában a magánszemély illetősége szerinti országban adóztatható. Ebből a feltételezésből kiindulva a kérdésbeli magánszemély zsűritagként megszerzett jövedelme sem válik Magyarországon adóztathatóvá, feltéve hogy az adóévben nem tartózkodik 183 napot meghaladóan hazánkban. Az amerikai illetőségű magánszemély zsűrizési tevékenységét vélelmezésünk szerint megbízási jogviszonyban látja el. A Tbj-tv. 4. §-ának h) pontja értelmében megbízási jogviszonynak minősül a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország területén végzik. Ennek megfelelően a kérdésben szereplő személy biztosítási kötelezettségét a megbízási jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja] alapján kell elbírálni. E szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (pl. megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy biztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (havi 31 500 forintot), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (napi 1050 forintot). Járulékalapot képező jövedelemnek a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 2. alpontja szerint adóelőleg-alapot képező jövedelem hiányában – mint a kérdésbeli esetben is, amikor a magánszemély részére járó jövedelem Magyarországon nem adóztatható –, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege minősül. Tehát, ha az amerikai illetőségű zsűritag számára szerződés szerint járó díjazás összege eléri az előzőekben említett összeghatárt, akkor esetében […]