Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. szeptember 10-én (244. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4180

[…] ölelnek fel. Az anyagcsere, a kardiológiai vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek, vagy az érzékszervi, mozgásszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. A változás során az igazolás módja is megváltozott, míg korábban egy betű és számjel kombinációja alapján lehetett beazonosítani a betegséget, jelenleg az egységes betegségi BNO-kód a mérvadó. A már többször említett rendelet melléklete szerint az autista gyermekek részére az F84.0 kód alapján járt volna az ellátás. Megállapíthatjuk, hogy amennyiben a szülők kérték volna, és a megfelelő igazolással alátámasztják gyermekük betegségét, emelt összegű családi pótlékra és 10 éves koráig gyermekgondozási segélyre is jogosultak lettek volna. Az emelt összegű ellátást még jelenleg sem késő megigényelni, de ezt már a közben felnőtt gyermek saját jogán kérelmezheti. Ebben az esetben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elsőfokú szakágazati szervei orvosi bizottságainak szakvéleménye szükséges. Amennyiben a szakvélemény alapján 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot már legalább egy éve fennáll, vagy előreláthatólag egy évig még fennáll, szintén jogosult emelt összegű családi pótlékra. Amennyiben 18. életévét követően, esetleg évekkel később kérelmezi meg az emelt összegű ellátást – ebben az esetben nincs korhatára a folyósításnak –, egy kikötést mindenképpen vizsgálni kell. Mégpedig azt, hogy évekkel korábban, 18 éves korában már munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennállt. Ez visszamenőlegesen bonyolult, így ha ezt az utat választják, érdemes a vizsgálatot az Államkincstáron keresztül minél előbb kérni. Az ellátás mértéke ebben az esetben jelenleg havonta 20 300 forint. E mellett az ellátás mellett a fogyatékossági támogatást igénybe venni nem lehet.A másik oldalt megvizsgálva tárjuk fel a fogyatékossági támogatás igénybevételének lehetőségeit, ezt követően megérthetjük azt, hogy a család mely ellátással, ellátásokkal jár a legjobban. A fogyatékossági támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. Az ellátás mozgási, látási, hallási, illetőleg értelmi fogyatékosság esetében is jár, valamint természetesen esetünket alapul véve az autizmus fennállása is alapot adhat igénybevételére. Az autista abban az esetben lehet jogosult, ha állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Nézzük, mi a jogosultság igénylésének a módja! A fogyatékossági támogatás iránti igényt "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet előterjeszteni a kincstár igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei igazgatóságánál. Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa – bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa – által kiállított orvosi beutalót (raktári száma: A. 3510-90), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap) eredetiben. Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy a Fogy-tv. 27/F. §-a alapján a személyi igazolványát és lakcímkártyáját köteles bemutatni az eljáró ügyintézőnek a személyazonosság ellenőrzése céljából. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként. Az igazgatóság a benyújtott, háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének, amely megvizsgálja, hogy az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a rendelkezésre álló […]