Munkakör egyoldalú átminősítése
Kérdés
Átminősítheti-e egyoldalúan készenléti jellegű munkakörré a munkáltató egy üzemanyagtöltő állomáson dolgozó munkavállalója munkakörét abban az esetben, ha az ügyfélforgalom az utóbbi időszakban jelentős mértékben csökkent, és ezért a kútkezelői munkafeladatokat ellátó munkavállaló munkaidejének egy jelentős részét pihenéssel, várakozással, rendelkezésre állással tölti el, vagy a munkakör minősítéséhez szükséges a munkavállaló hozzájárulása is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. november 6-án (228. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3919
[…] ha a munkavállaló alapvető szolgáltatása munkavégzés, akkor általában készenléti jellegű munkakör nem állapítható meg.A munkakör készenléti jellege megállapításának egyik esetköre, amikor a munkakör alapján végzett munkafeladatok jellegüknél fogva az átlagosnál lényegesen alacsonyabb leterheltséggel, kisebb fokú igénybevétellel járnak, másik esetköre pedig az, amikor az adott munkakör nem kíván meg állandó jellegű munkavégzést, a munkaidő a munka természetéből adódóan előre nem látható, nem ütemezhető módon hol tényleges feladatellátással, hol csak munkafeladatra várakozással telik el, a munkavállaló átlagosan a munkaideje kb. egyharmadában ténylegesen nem végez munkát, és a munkavégzési feladat eshetőlegesen előre nem kiszámítható módon, valamilyen külső körülmény hatására következik be.Adott munkakör készenléti jellegének megítélésénél az első esetkörben azt kell vizsgálni, hogy a munkakör ellátása milyen leterheltséggel, igénybevétellel jár (járhat), másik esetkörben pedig azt, hogy egy hosszabb időtartam átlagában a munkavégzés és a rendelkezésre állás a munkaidőn belül milyen arányban oszlik meg.A 2012. július 1-jétől hatályos Mt. 91. §-a értelmében készenléti jellegű a munkakör: haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére vagyb) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése, összevetése alapján megállapítható, hogy a 2012. július 1-jétől hatályos Mt. rendelkezései a készenléti jellegű munkakör fogalmi elemeit a régi Mt. vonatkozó rendelkezéseivel gyakorlatilag és tartalmilag azonos módon határozzák meg.Mind a korábban, mind a jelenleg hatályos Mt. rendelkezései alapján egyértelműen meg kell különböztetni a készenléti jellegű munkakör jogintézményét a készenlét jogintézményétől. A két jogintézmény hasonló abban a tekintetben, hogy mindkét esetben a rendelkezésre állás egy meghatározó körülmény, azonban a készenlét esetében a rendelkezésre állás a rendes munkaidőn kívül valósul meg, és a munkavégzés valószínűsége is lényegesen kisebb, mint a készenléti jellegű munkakörben. A készenléti jellegű munkakör […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. november 6-án (228. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3919
[…] ha a munkavállaló alapvető szolgáltatása munkavégzés, akkor általában készenléti jellegű munkakör nem állapítható meg.A munkakör készenléti jellege megállapításának egyik esetköre, amikor a munkakör alapján végzett munkafeladatok jellegüknél fogva az átlagosnál lényegesen alacsonyabb leterheltséggel, kisebb fokú igénybevétellel járnak, másik esetköre pedig az, amikor az adott munkakör nem kíván meg állandó jellegű munkavégzést, a munkaidő a munka természetéből adódóan előre nem látható, nem ütemezhető módon hol tényleges feladatellátással, hol csak munkafeladatra várakozással telik el, a munkavállaló átlagosan a munkaideje kb. egyharmadában ténylegesen nem végez munkát, és a munkavégzési feladat eshetőlegesen előre nem kiszámítható módon, valamilyen külső körülmény hatására következik be.Adott munkakör készenléti jellegének megítélésénél az első esetkörben azt kell vizsgálni, hogy a munkakör ellátása milyen leterheltséggel, igénybevétellel jár (járhat), másik esetkörben pedig azt, hogy egy hosszabb időtartam átlagában a munkavégzés és a rendelkezésre állás a munkaidőn belül milyen arányban oszlik meg.A 2012. július 1-jétől hatályos Mt. 91. §-a értelmében készenléti jellegű a munkakör: haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére vagyb) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése, összevetése alapján megállapítható, hogy a 2012. július 1-jétől hatályos Mt. rendelkezései a készenléti jellegű munkakör fogalmi elemeit a régi Mt. vonatkozó rendelkezéseivel gyakorlatilag és tartalmilag azonos módon határozzák meg.Mind a korábban, mind a jelenleg hatályos Mt. rendelkezései alapján egyértelműen meg kell különböztetni a készenléti jellegű munkakör jogintézményét a készenlét jogintézményétől. A két jogintézmény hasonló abban a tekintetben, hogy mindkét esetben a rendelkezésre állás egy meghatározó körülmény, azonban a készenlét esetében a rendelkezésre állás a rendes munkaidőn kívül valósul meg, és a munkavégzés valószínűsége is lényegesen kisebb, mint a készenléti jellegű munkakörben. A készenléti jellegű munkakör […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
