Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. augusztus 21-én (223. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3834

[…]  Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő minősül. Jogosultsági időként nem vehető például figyelembe a felsőfokú tanulmányok ideje, a munkanélküli-ellátás vagy a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama. A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjára az a nő jogosult, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, feltéve hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A "nők öregségi teljes nyugdíja" még negyven év jogosultsági idő ellenére sem állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. Sajnos nem tudunk előzetes jogosultságiidő-számításokat végezni, ezért javasoljuk, hogy a pontos – a "kedvezményes" öregségi nyugdíjnál figyelembe vehető – időtartam megállapítása érdekében az igénylő forduljon a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal nyugdíj-biztosítási igazgatóságához. A jogosultsági idő meghatározását a K01. vagy az ONYF. 3515-271/A. számú igénybejelentő lapon kérheti, amit beszerezhet bármelyik nyugdíj-biztosítási igazgatóságon, vagy letölthet a www.onyf.hu internetes oldalról. Felhívjuk a figyelmét, hogy 2012. január 1-jétől az egészségkárosodáson alapuló ellátások közül a rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék helyett egy új ellátási forma jött létre, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása. Az új – táppénzszerű - ellátási formán belül két egészségbiztosítási ellátásforma került bevezetésre: a rehabilitációs ellátás, amely a foglalkoztatásra, rehabilitációra javasolt személyeknek nyújt a kieső jövedelem pótlása érdekében pénzbeli ellátást és az egyéni szükségleteknek megfelelően rehabilitációs szolgáltatásokat, valamint a rokkantsági ellátás, amely a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasolt személyek jövedelmét hivatott pótolni. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra) az a személy jogosult, […]