Ellátások második gyermek születése esetén
Kérdés
Igénybe veheti-e a nagymama GYES-t a nagyobbik gyermek után abban az esetben, ha a gyermek süket, és ezért a 8 éves koráig jár utána az ellátás, amelyet jelenleg az édesanya kap, aki várandós a második gyermekével, akinek a születését szeptemberre várja, de előtte visszamegy dolgozni, kiveszi a szabadságát, és utána táppénzt igényel? Milyen ellátásra lesz jogosult az édesanya az újszülött gyermek után?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. május 24-én (197. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3378
[…] tehát a keresőtevékenység folytatása megengedett, de lássuk, hogy hány órában! Az anya a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A tartósan beteg, vagy a súlyosan fogyatékos gyermekekre tekintettel azonban létezik egy kis kedvezmény. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után a szülő időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. A munkavégzés során igénybe vett fizetett szabadság természetesen munkaviszonynak számít, ebből következően, ha a szülő úgy döntene, akár a gyermekgondozási segély további igénybevétele mellett is felhasználhatná fizetett szabadságát, hiszen tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után részesül gyermekgondozási segélyben, amely mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ennek megfelelően - amennyiben úgy döntenek – a nagyszülő is igényelheti a gyermekgondozási segélyt, az alatt az időtartam alatt, míg az anyuka fizetett szabadságát tölti, és a következő feltételek együttes fennállása esetén. A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (magyarul a nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek az első életévét betöltötte. Ez a feltétel adott. Ilyen esetben a gondozásnak, nevelésnek a szülő háztartásában kell történnie. Ez minden bizonnyal megoldható. A szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével. Itt kérdéses az, hogy amennyiben az anya nem egyedülállóként neveli gyermekét, az apa is adja-e lemondó nyilatkozatát? A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság további kikötése az, hogy nemcsak neki magának kell megfelelnie az ellátásra való jogosultság feltételeinek, de a jogosultsági feltételeknek a szülők esetében is fenn kell állniuk. Itt van a legnagyobb kérdőjel, hiszen nem tudjuk, hogy együttélés esetén az apa esetleg egyéb szociális ellátást igénybe vesz-e, mert ez jogosulatlanná teszi a nagyszülőt a gyermekgondozási segély igénybevételére. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után. Példának okáért ilyen eset lehet, ha a gyermek kikerül a szülő háztartásából. A felsorolt tények alapján véleményünk szerint arra az időtartamra, míg az anya fizetett szabadságát tölti, egyszerűbb és célravezetőbb, ha saját maga veszi igénybe továbbra is a gyermekgondozási segélyt. A következő szakasz az, amikor az anya táppénzt venne igénybe, valószínűleg a veszélyeztetett terhessége miatt. Ennek a szakasznak az elemzését egy jogszabályból vett idézet alapján tudjuk megejteni, amely az Eb-tv.-ből származik. Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra, továbbá gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Tehát ismét ott tartunk, ahol az előző szakasz magyarázata során is. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek egyéves korát követően időkorlátozás nélkül folytathat, ha a gyermekgondozási segélyt tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke jogán veszi igénybe. Tehát itt sem szükséges a nagyszülő által igénybe vett ellátás, kivéve ha a szülők e szerint döntenek. Akkor viszont az előzőekben leírt feltételek figyelembevételével kell eljárni. A második gyermek szülését követő ellátások igénybevétele, és a jelenleg már meglévő gyermek után folyósított gyermekgondozási segély esetleges együttes utalása már egy másik történet. Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra, továbbá gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Esetünkben […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. május 24-én (197. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3378
[…] tehát a keresőtevékenység folytatása megengedett, de lássuk, hogy hány órában! Az anya a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A tartósan beteg, vagy a súlyosan fogyatékos gyermekekre tekintettel azonban létezik egy kis kedvezmény. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után a szülő időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. A munkavégzés során igénybe vett fizetett szabadság természetesen munkaviszonynak számít, ebből következően, ha a szülő úgy döntene, akár a gyermekgondozási segély további igénybevétele mellett is felhasználhatná fizetett szabadságát, hiszen tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után részesül gyermekgondozási segélyben, amely mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ennek megfelelően - amennyiben úgy döntenek – a nagyszülő is igényelheti a gyermekgondozási segélyt, az alatt az időtartam alatt, míg az anyuka fizetett szabadságát tölti, és a következő feltételek együttes fennállása esetén. A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (magyarul a nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek az első életévét betöltötte. Ez a feltétel adott. Ilyen esetben a gondozásnak, nevelésnek a szülő háztartásában kell történnie. Ez minden bizonnyal megoldható. A szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével. Itt kérdéses az, hogy amennyiben az anya nem egyedülállóként neveli gyermekét, az apa is adja-e lemondó nyilatkozatát? A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság további kikötése az, hogy nemcsak neki magának kell megfelelnie az ellátásra való jogosultság feltételeinek, de a jogosultsági feltételeknek a szülők esetében is fenn kell állniuk. Itt van a legnagyobb kérdőjel, hiszen nem tudjuk, hogy együttélés esetén az apa esetleg egyéb szociális ellátást igénybe vesz-e, mert ez jogosulatlanná teszi a nagyszülőt a gyermekgondozási segély igénybevételére. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után. Példának okáért ilyen eset lehet, ha a gyermek kikerül a szülő háztartásából. A felsorolt tények alapján véleményünk szerint arra az időtartamra, míg az anya fizetett szabadságát tölti, egyszerűbb és célravezetőbb, ha saját maga veszi igénybe továbbra is a gyermekgondozási segélyt. A következő szakasz az, amikor az anya táppénzt venne igénybe, valószínűleg a veszélyeztetett terhessége miatt. Ennek a szakasznak az elemzését egy jogszabályból vett idézet alapján tudjuk megejteni, amely az Eb-tv.-ből származik. Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra, továbbá gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Tehát ismét ott tartunk, ahol az előző szakasz magyarázata során is. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek egyéves korát követően időkorlátozás nélkül folytathat, ha a gyermekgondozási segélyt tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke jogán veszi igénybe. Tehát itt sem szükséges a nagyszülő által igénybe vett ellátás, kivéve ha a szülők e szerint döntenek. Akkor viszont az előzőekben leírt feltételek figyelembevételével kell eljárni. A második gyermek szülését követő ellátások igénybevétele, és a jelenleg már meglévő gyermek után folyósított gyermekgondozási segély esetleges együttes utalása már egy másik történet. Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra, továbbá gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Esetünkben […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
