Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. február 1-jén (189. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3251

[…] gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára; b) a szülési szabadság tartamára; c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére; d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; e) a tartalékos katonai szolgálat idejére; és f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távollétidíj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely a munkavállaló a) huszonötödik életévétől huszonegy; b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; c) harmincegyedik életévétől huszonhárom; d) harmincharmadik életévétől huszonnégy; e) harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a meghatározott életkort betölti. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. A kérdés szerinti munkavállaló esetében azt kell megállapítani, hogy a közölt társadalombiztosítási ellátások ideje alatt munkajogi szempontból milyen jogcímen […]