Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. szeptember 30-án (136. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2341

[…] járulékfizetési kötelezettség elbírálásához először meg kell állapítani a megbízott szja-kötelezettségét. A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja ugyanis a járulékalapot képező jövedelem fogalmába azt a jövedelmet sorolja, amely az összevont adóalap részét képezi, és az önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazásával terhel adóelőleg. Ehhez első lépésként meg kell nézni, hogy a magyar szja-szabályok szerint itthon belföldi vagy külföldi illetőségűnek minősül-e a magánszemély. Az Szja-tv. szerint a belföldi illetőségűeket minden bevételükre kiterjedően terheli adókötelezettség (teljes körű adókötelezettség). Lényeges viszont, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyeknek csak a belföldről származó bevétele után keletkezik adókötelezettsége (korlátozott adókötelezettség). Ennek okán az egyik legfontosabb kérdés mindenekelőtt egy jogszerűen hazánkban munkát vállaló külföldi magánszemély adójogi megítélésekor, hogy az adott magánszemélynek mi az adójogi illetősége. Az Szja-tv. 3. § 2. pontja szerint belföldi illetőségűnek a magyar állampolgár számít, azonban ha más államnak is a polgára, nem számít belföldi illetőségűnek, ha nincs az Nyt. szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye. Másodsorban meg kell bizonyosodni arról is, hogy van-e olyan másik állam, amelynek a belső szabályai szerint ott belföldi illetőségűnek kell tekinteni. Amennyiben mindkét országban belföldinek számít a magánszemély, akkor a magyar-francia kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény illetőségszabályaihoz (az egyezmény 4. cikkében találhatók) kell fordulni, ezek mondják meg, hogy melyik országban bír illetőséggel a magánszemély. Amennyiben a magyar-francia állampolgárságú magánszemély franciaországi állandó lakóhelyén kívül Magyarországon az Nyt. szerinti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, minden bizonnyal francia illetőségűnek minősül. A magyar-francia kettős adóegyezmény főszabálya szerint az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy szabad foglalkozásból - ideértendő a megbízás is – származó jövedelme kizárólag az illetősége szerinti államban adóztatható. Ez alól kivételt jelent, ha a tevékenységének céljára a másik szerződő államban rendszeresen ún. állandó bázissal rendelkezik. Ha ilyen állandó bázis a rendelkezésre áll, a jövedelem ebben a másik államban is csak olyan mértékben adóztatható ebben a másik államban, amilyen mértékben a jövedelem ennek az állandó bázisnak tudható be. Állandó bázis lehet például egy iroda, amit más (például a megrendelő) ad a magánszemély használatába a tevékenysége végzése céljából arra az időre, amíg az országban dolgozik, de ez lehet akár egy szállodai szoba is. A legfontosabb kritérium az, hogy a magánszemély legalább részben ezen az állandó bázison keresztül fejtse ki a tevékenységét rendszeres jelleggel. Amennyiben a fordítást nem a leírtaknak megfelelően, ún. magyarországi állandó bázison keresztül végezte el a megbízott, a jövedelme Magyarországon nem vált adókötelessé. Az Art. 4. számú mellékletében foglaltak alapján nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál. A külföldi személy az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi személy az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem […]