Munkavállalás GYES folyósítása mellett
Kérdés
Meg kell-e szakítani a fizetés nélküli szabadságot abban az esetben, ha egy GYES-en lévő dolgozó úgy dönt, hogy saját munkáltatójához tér vissza napi 8 órás foglalkoztatással dolgozni? Tovább folyósítható-e ebben az esetben a GYES? A dolgozó részére a gyermek születésétől járó szabadságot a munkába állásakor ki kell-e adni, és csak ezt követően kezdődhet a tényleges munkavégzés? Amennyiben ki kell adni a munkába való visszatérés elején a szabadságot, akkor a szabadság időtartama alatt is jogosult-e a GYES-re? Amennyiben nem kell kiadni a szabadságot a munkába való visszatérés első időszakában, akkor mikor köteles ezt a munkáltató kiadni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. január 16-án (96. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1644
[…] keresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezésekből következően, ha a munkavállaló a gyermeke egyéves életkorának betöltését követően visszatérve munkáltatójához teljes munkaidőben történő foglalkoztatását igényli, akkor erre joga és lehetősége van. Ez esetben azonban értelemszerűen a részére előzően engedélyezett fizetés nélküli szabadság megszüntetésre kerül. A munkavállaló munkáltatónál történő foglalkoztatása, munkavégzése értelemszerűen kizárja a fizetés nélküli szabadság egyidejű fennállását. Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavállalót minden, munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a szülési szabadság tartamára, valamint a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, 12 hónapjára jár a munkavállalónak rendes szabadság (alap- és pótszabadság). Az Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. Az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés értelmében a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, a munkavállaló betegsége […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. január 16-án (96. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1644
[…] keresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezésekből következően, ha a munkavállaló a gyermeke egyéves életkorának betöltését követően visszatérve munkáltatójához teljes munkaidőben történő foglalkoztatását igényli, akkor erre joga és lehetősége van. Ez esetben azonban értelemszerűen a részére előzően engedélyezett fizetés nélküli szabadság megszüntetésre kerül. A munkavállaló munkáltatónál történő foglalkoztatása, munkavégzése értelemszerűen kizárja a fizetés nélküli szabadság egyidejű fennállását. Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavállalót minden, munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a szülési szabadság tartamára, valamint a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, 12 hónapjára jár a munkavállalónak rendes szabadság (alap- és pótszabadság). Az Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. Az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés értelmében a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, a munkavállaló betegsége […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
