Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei
Kérdés
Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 4-én (85. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1480
[…] után. A Gt. jelenleg hatályos 30. §-a alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait (Ptk. 474-483. §) kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályok szerint az ügyvezetői feladatok vagy munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében láthatók el, azonban a konkrét esetben a németországi munkaviszonyra tekintettel az egyidejű magyarországi munkaviszony nem képzelhető el. Ezért marad a megbízási jogviszony – erre pedig a megbízási szerződés – lehetséges megoldásként, ami az új Gt. 2006. július 1-jétől történő hatálybalépését követően már kizárólagos megoldás lesz, mivel az új törvény kifejezetten tiltja a munkaviszonyban végzett vezető tisztségviselői tevékenységet. A magyar állampolgárnak mint belföldi illetőségű magánszemélynek (kivéve ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel) az adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed, így a magyarországi ügyvezetői megbízásból származó bevétel alapján számított jövedelmet Magyarországon terheli személyi jövedelemadó. A megbízási jogviszony az Szja-tv. alkalmazásában önálló tevékenységnek minősül, az ebből keletkező bevételből pedig az Szja-tv. 17-23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész – pl. […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 4-én (85. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1480
[…] után. A Gt. jelenleg hatályos 30. §-a alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait (Ptk. 474-483. §) kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályok szerint az ügyvezetői feladatok vagy munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében láthatók el, azonban a konkrét esetben a németországi munkaviszonyra tekintettel az egyidejű magyarországi munkaviszony nem képzelhető el. Ezért marad a megbízási jogviszony – erre pedig a megbízási szerződés – lehetséges megoldásként, ami az új Gt. 2006. július 1-jétől történő hatálybalépését követően már kizárólagos megoldás lesz, mivel az új törvény kifejezetten tiltja a munkaviszonyban végzett vezető tisztségviselői tevékenységet. A magyar állampolgárnak mint belföldi illetőségű magánszemélynek (kivéve ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel) az adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed, így a magyarországi ügyvezetői megbízásból származó bevétel alapján számított jövedelmet Magyarországon terheli személyi jövedelemadó. A megbízási jogviszony az Szja-tv. alkalmazásában önálló tevékenységnek minősül, az ebből keletkező bevételből pedig az Szja-tv. 17-23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész – pl. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
