Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés
Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. november 22-én (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1250
[…] nem tartott relevánsnak, de az is lehet, hogy az érintett társaság esetében e viszonyok éppen az APEH állásfoglalásában, a munkaviszony és a megbízási jogviszony létesítése szempontjából megfelelőnek tartott tulajdoni arányokat tükrözték. Jelzésértékű, hogy az adóhatóság a 2000. és 2002. években e tárgykörben kiadott iránymutatásait a szóban forgó, 2002. október 14-én megszületett LB-döntést követően nem változtatta meg, azokat a mai napig érvényben tartja. Tény, hogy a vagyoni viszonyokra alapozottan hozott adóhatósági határozat felülvizsgálata tárgyában még nem született LB-döntés, mint ahogyan tény az is, hogy az APEH szerint a többségi (vagy egyszemélyes) tulajdonos munkaviszonya esetében a munkaviszony lényegét jelentő utasításhoz kötöttség, alá- és fölérendeltség nem valósulhat meg. E megállapítás jogszabályi hátterét az Mt. 104. § (1) bekezdése adja, mely szerint a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Továbbá az adóhatóság azon álláspontja is ismert, mely szerint az egyszemélyes kft. tagja (vagy a kétszemélyes betéti társaság beltagja) esetében a megbízási jogviszony sem nem jöhet szóba, mivel esetükben egybeesne a megbízó és a megbízott személye. Az APEH az álláspontja kialakításánál – melyet a Szociális és Családügyi Minisztériummal, illetőleg az Igazságügyi Minisztériummal egyeztetett – tekintetbe vette a Gt. 30. § (3) […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. november 22-én (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1250
[…] nem tartott relevánsnak, de az is lehet, hogy az érintett társaság esetében e viszonyok éppen az APEH állásfoglalásában, a munkaviszony és a megbízási jogviszony létesítése szempontjából megfelelőnek tartott tulajdoni arányokat tükrözték. Jelzésértékű, hogy az adóhatóság a 2000. és 2002. években e tárgykörben kiadott iránymutatásait a szóban forgó, 2002. október 14-én megszületett LB-döntést követően nem változtatta meg, azokat a mai napig érvényben tartja. Tény, hogy a vagyoni viszonyokra alapozottan hozott adóhatósági határozat felülvizsgálata tárgyában még nem született LB-döntés, mint ahogyan tény az is, hogy az APEH szerint a többségi (vagy egyszemélyes) tulajdonos munkaviszonya esetében a munkaviszony lényegét jelentő utasításhoz kötöttség, alá- és fölérendeltség nem valósulhat meg. E megállapítás jogszabályi hátterét az Mt. 104. § (1) bekezdése adja, mely szerint a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Továbbá az adóhatóság azon álláspontja is ismert, mely szerint az egyszemélyes kft. tagja (vagy a kétszemélyes betéti társaság beltagja) esetében a megbízási jogviszony sem nem jöhet szóba, mivel esetükben egybeesne a megbízó és a megbízott személye. Az APEH az álláspontja kialakításánál – melyet a Szociális és Családügyi Minisztériummal, illetőleg az Igazságügyi Minisztériummal egyeztetett – tekintetbe vette a Gt. 30. § (3) […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
